Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Márkus Dezső: A Corpus Juris Hungarici és a magánjogi codificatio [163., 1899]
13 zest, hogy a birtokba iktatás, határjárás és szemügyrevétel csak a szomszédok jelenlétében történhetik, a mely rendelkezést megerősítette az 1486 : LXXY1I. t.-cz. mindmegannyi intézkedés, melyek érvényüket elvesztették. A folyamok mederváltozásaiból és áradásaiból eredő jogviszonyokra az 1655 : LXXXI. t.-cz. a Hk. I. E. 87. czímét erősíti meg; a vízáradásra vonatkozó jogszabályainkat (1751 : XIV., 1807: XVII., 1827 : XXXIIL, 1836 : XXXVI., 1840: X. t.-cz.) azonban hatályon kívül helyezték a vízjogra vonatkozó. 1871-től 1885-ig alkotott újabb törvényeink. A nemesi tulajdon tartozékát képező bányajogok tekintetében korábbi törvényeink tudvalevőleg hatályukat vesztették az 1854 máj. 23. osztrák bányatörvény behozatala óta és ha már ennek rendelkezései is a legsürgősebb reformot igénylik, mennyivel kevésbbé vehetjük immár figyelembe Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos, I. és II. Ferdinánd s mások szabályozását a bányajog körül, ámbár bizonyos, hogy az államnak bizonyos ásványok tekintetében fentartott főtulajdonjoga, újabb törvényhozásunkból sem lesz kiküszöbölhető. Teljesen elavult a betáblázott követeléseI: elsőbbségét is megalapító 1723 : CVU. t.-cz. Az elővásárlási jog fogalmát (praeemptiót) — a melyet az élelmi szerek tekintetében összevásárlás értelmében is ismernek régi törvényeink az 1655 : XXXIV. t.-cz. használja mai jelentőségében, elővásárlási jogot biztosítván a magyar honosoknak a külföldiekkel szemben a «bona civilia» tekintetében. A szerződések tekintetében általános érvényességű elvet tartalmaz az 1486 : XVII. t.-cz., midőn 1. §-ában kimondja, hogy «In obligationibus vero talis modus servetur: Quod secundum quod se quisque obligavit... judicium et justitiam recipiat», a mit megerősített az 1492 : XXXVIII. t.-cz és az 1723: XXXI. t.-cz. 8. §-a, mig az 1715 : Lili. t.-cz., (de már korábban az 1471 : XXVI., (pozsonyi) 1542 : XL., 1552 : XVII., 1687 : XIII.), a csalással, csellel és megfélemlítéssel létesült szerződést hatálytalannak mondja ki. Hasonlóképen érvénytelennek nyilvánítja az 1536 : LIX. t.-cz. az erőszak útján létrejött kötelezettségeket, ígéreteket, kezességeket. Ugyanígy az 1471: XXVI. t.-cz. is érvénytelennek mondja az olyan bevallást, mely az illetőnek 35
