Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Márkus Dezső: A Corpus Juris Hungarici és a magánjogi codificatio [163., 1899]

midőn kimondja, hogy a nemesek birtokait, melyekben bányák vannak, ugyanannyi érő birtok adása nélkül a király el ne vegye, a mit megerősített az 1486: XLIX. t.-cz. A tulajdonjogot védelmezi a jogtalanul elfoglalt birtokok visszabocsátására kötelező számtalan törvény is, a melyek azonban sokkal inkább büntetőjogi jellegűek, mint magánjogiak, a mely utóbbi szempontból alig találunk bennük figyelmünkre érdemes rendelkezéseket.

A tulajdon korlátlanságát szorítja meg a szabad hajózást szabályozó 1751 : XVII. t.-cz., csak úgy, mint a hogy a forgalom érdekében a vámok és révek felállításának is számos törvény szab határt.

A mai napig is irányadók a birtokháborításról szóló 1802: XXII., valamint a határigazításról szóló 1802: XXIII.

t. -cz. szabályai, mely utóbbiakat megelőzte az 1635 : XX. t.-cz. De hatályukat vesztették a visszaűzésre (repulsio) vonatkozó törvények (milyenek az 1609 : XXIX., 1613 : XXII. t.-cz. stb.).

A zálogbirtokról a Hk. bő rendelkezései mellett, későbbi törvényeink is tartalmaznak intézkedéseket, a melyek azonban, ez intézmény megszűnte folytán, csak történeti jelentőséggel bírnak. Ellenben a modern értelemben vett zálogról a Corpus Juris nem intézkedik. Az önhatalmú zálog- vagy biztosíték- vételt az 1405 (II.): III. t.-cz. hatalmaskodásnak jelentette ki.

De föl kell említenem, mint nézetem szerint, melj'et volt szerencsém a t. Jogászegyletben más alkalommal bővebben megokolni, máig is ervenyes törvényeket azokat, a melyek az

u. n. holt kézvek birtokszerző képességét szorítják meg, nevezetesen az 1498 : LV. és LXY., az 1647 : XVII. és 1715: XVI. t.-czikkeket.

Az ususfructusról csak a hitbizományokat szabályozó 1687 : IX. t.-czikben találjuk a kizáróan ezekre vonatkozó azt a rendelkezést, hogy «verum duntaxat de iisdem bonis usum et fructum capere possint; sub poena amissionis majorátus».

A nemesi birtokkal tartozékként összefüggött és részben meg most is összefüggő kir. kisebb haszonvételekről, a melyeknek hátralevő részei, (1836 : VI. t.-cz., 1871 : Lili. t.-cz.) gazdasági és közjogi okokból egyaránt, megváltandók lesznek és így a jövő codificatiója szempontjából figyelmet nem érdemelnek, itt annál kevésbbé kell megemlékeznem, mert a Corpus Juris-