Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]
35 felebbezéssel megtámadott intézkedésére szorítkozik (387. §.). Ha már most a kir. ítélő tábla azt akarja megállapítani, hogy a váddal szemben mily latitude-ben mozoghat, a felebbezés tartalmát fogja megvizsgálni. Ha tehát a felebbezés csak a büntetés kiszabására szorítkozik, az ítéletnek a bűnösség s minősítés kérdésére vonatkozó része, a nyomban említendő esettől eltekintve, jogerős, azt tehát nem változtathatja meg, ha azonban a minősítés ellen is felebbezés van használva, a felső hiró e körben is szabadon mozoghat; de .még sem oly korlátlanul mint az elsöbiró, a kit e tekintetben csak a tett azonosság köt; mert ,a felsőbirót ezen kívül még a perorvoslat is korlátozza. Ugyanis a vádlott helyzete csak a vádló felebbezése folytán súlyosbod- hatik (387. §. 3. bek.), következéskép, ha a minősítés tárgyában csak a vádlott felebbezett, a minősítés a vádlott terhére nem változtatható meg. Sokkal szabadabb mozgása van a felsőbirónak, ha a minősítés tárgyában a vádló élt perorvoslattal, mert a vádló részéről, habár a vádlott terhére használt felebbezés mindig a vádlott javára használtnak is tekintendő (387. §. 2. bek.), következéskép, ha a vádló csak a vádlott terhére felebbezett, a minősítés, s ennek folyománya, a büntetés is nemcsak a vádlott terhére, hanem javára is megváltoztatható; sőt — ezen elvnél fogva — a kir. ítélő tábla jogosult a bizonyítás kérdésébe is belemenni a a vádlott javára, habár az ügyész felebbezése csak a minősítésre irányul, s a vádlott felebbezéssel nem is élt. Hogy a törvény az úgynevezett ártatlansági garantiákban mennyire ment, mutatja az a szabály, mely szerint az anyagi semmiségi okok csak akkor veendők hivatalból is figyelembe, ha a vádlott sérelmére szolgáltak (385. §.). Felsőfokon a vádnak az ítélethez való viszonya e pontnál a legnagyobb terjedelmű, s ez a legmarkánsabb kivétel ama szabály alól, mely szerint a felebbezés tartalma megköti a felsőbirót, mert e szerint, ha. pl. csak a magánjogi igény miatt használtak felebbezést, s úgy az ügyész, mint a vádlott megnyugodtak az Ítéletben, a kir. ítélő tábla jogos védelem indokából felmentheti a vádlottat. Kell-e ennél fényesebb bizonyíték arra nézve, hogy a törvény a védelem javára szolgáló garantiákban a legszélsőbb 3* 257
