Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]
36 határig elment; s az anyagi védelem úgy van szervezve, hogy e? mellett az alaki védelemnek alig marad tenni valója? Ezek előrebocsátása után nem lesz nehéz megoldani azt a kérdést, hogy a felebbviteli tárgyaláson a főügyészt mennyiben köti a kir. ügyésznek a törvényszék előtt elfoglalt álláspontja. — Talán fölösleges is kiemelnem, hogy tettazonosság szempontjából, a mily viszonyban van az ítélet a vádhoz, ép oly viszonyban van a kir. ügyész vádja a főügyész vádjával; —ez természetes, mert a másodfokon új factum rendszerint nem képezheti elsőfokú eljárás tárgyát a mint hogy a törvényszék sem Ítélhet oly bűncselekmény felett, mely vád tárgyává nem tétetett. — Miután azonban a törvényszék előtti eljárás szabályai a felebbviteli eljárásban is megfelelőleg alkalmazandó (418. §.) — kivételesen t. i. akkor, ha a felek ezt indítványozzák, s a kir. tábla a tényállást felderíttetnek találja (B.P. 318., 418. §§.) és hatásköre megengedi: a kir. ítélő tábla az új bűncselekmény tárgyában is hozhat elsőfokú ítéletet, mely a ténykérdésre nézve, miután e tárgyban a kir. ítélő tábla végleg határoz, végérvényes ítélet lesz, A főügyész azonban a kir. ügyész által emelt váddal nem rendelkezhetik korlátlanul. Első sorban is a vádat nem ejtheti el, mert a vád csak az elsőbiróság előtti eljárásban az Ítélethozatal czéljából tartott zárt ülés kezdetéig ejthető el (38. §.); továbbá az ügyész által emelt vádat csak annyiban módosíthatja, a mennyiben ezt az ügyész felebbezése megengedi; tehát, ha pl. az ügyész csak a büntetés kiszabása miatt apellált, a minősítés tárgyában a főügyész a vádló álláspontját nem módosíthatja, mert ama tény folytán, hogy a kir. ügyész a minősítés miatt nem felebbezett, az ítéletnek e része in pejus jogerőre emelkedett (387. §.). Ha azonban a kir. ügyész a minősítés miatt felebbezett, az Ítéletnek e része felsőfokon úgy a vádlott terhére, mint javára felülvizsgálhatóvá lett, minek folytán a főügyész bármely minősítést felvehet. Látható az elmondottakból, hogy a főügyész legtágabb körben akkor mozoghat, ha felmentő ítélet ellen felebbezett az ügyész; mert ebben az esetben szabadkeze van az elítélés, minősítés s büntetés kérdésében. Sőt, habár a felsőfokon formai értelemben vádelejtésről nem lehet szólani, mindazáltal, ha a főügyész az ügyész felebbezését a tárgyaláson visszavonja, további eljárásnak nincsen helye ; s 258 r
