Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]
is jelenteni, hogy ha az ügyész felebbezéssel élt s azt nem vonta vissza, a sértett felebbezése nem vehető figyelembe. Ily szövegezés mellett fölmentő Ítélet esetén a sértett felebbezése mint az árnyék folyton kisértej volna az ügyész perorvoslatát, minden pillanatban készen arra, hogy azt nyomban helyettesítse, mihelyt a közvádló visszalép. A fölvetett szövegezési hiba azonban előreláthatólag csak szépség hiba lesz; mert hiszen az így keletkezett résen alig férközlietik be a visszaélés. Gondoljuk meg, hogy politikai vagy bármely okból a közvádlóra csak ott gyakorolható nyomás, a hol az ügyészi vádmonopolium biztosítva van; mert a vád képviseletétől való visszalépés csak itt járhat sikerrel, de a hol az elsőfokú eljárásban — mint nálunk, — mihelyt visszalép az ügyész, helyére lép a sértett, a vád képviselete körül semmiféle visszaéléstől sem lehet tartani, mert ha az mégis bekövetkeznék az említett formában, hogy t. i. a közvádló a felebbezés bejelentésével kelepczébe csalja a sértettet, s midőn ez már pótmagán- vádlóként nem léphet fel, a felebbezést visszavonja: az ilyen visszaélésért már nem az ügyészt, hanem a bíróságot terhelné a felelősség. Mert, ha kimutatható az, hogy felebbezés esetében el kellett volna a vádlottat Ítélni, akkor a visszaélés nem a felebbezés visszavonásában, hanem abban van, hogy az első- bíróság fölmentő ítéletet hozott. Mielőtt a felebbezésnek legfontosabb részére, t. i. a felebbezés elintézési módjára áttérnék, legyen szabad még két kérdést röviden érintenem, az egyik a vád viszonya az ítélethez, a másik a főügyész viszonya az elsőfokban eljárt ügyészhez perjogi szempontból. A B. P. 418. §-a kijelenti, hogy a kir. törvényszék előtt tartandó főtárgyalásra előírt szabályok a felebbviteli eljárásban is alkalmazandók; tehát a felebbviteli eljárásban is érvényes az a szabály, mely szerint sem a tett minősítése, sem a büntetés kiszabása tekintetében nincs a törvényszék a vádló indítványához kötve (325. §.) Hogy alkalmazzuk ezt a szabályt a kir. Ítélőtábla előtti eljárásban Y E kérdés megoldásánál kiindulási pontul szolgál az a szabály, mely szerint a fölülvizsgálat, — kivéve a hivatalból figyelembe veendő semmiségi eseteket, — csak az ítéletnek 34 250