Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]
26 íelebbezés : 1. esküdtbiróság Ítélete ellen ; 2. a törvényszéknek olyan ítélete ellen, melylyel a vádlottat egyedül oly bűncselekményben mondta ki bűnösnek, illetőleg oly bűncselekmény vádja alól mentette fel, mely járásbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva; 3. a törvényszéknek másodfokban hozott ítélete ellen. Hogy esküdtbiróság ítélete ellen nincs helye felebbezésnek, az a dolog természetétől következik, mert a jury ténymegállapítása perorvoslattal nem támadható meg; s habár semmiségi panasz használható az esküdtbiróság ítélete ellen a Curia csakis arra szorítkozhatik, hogy forog-e fenn alaki, vagy anyagi törvénysértés, mert határozatát köteles az esküdtszék által valóknak elfogadott tényekre alapítani (437. §.). Az pedig, hogy inápellábilis a törvényszéknek oly ítélete, melylyel a vádlottat járásbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt bűncselekmény miatt ítélte el, vagy annak vádja alól mentette fel, a BP. technikájában találja magyarázatát, mely szerint ilyen bagatell ügyekben a törvényszék rendszerint másodfokban jár el; ha tehát a felebbviteli bíróság — a körülmények alakulása folytán — abba a helyzetbe jön, hogy ilyen ügyekben elsőfokűlag Ítél, nem volna indokolt, ha csupán a perorvoslati fokozat kedvéért ezek az apró ügyek a kir. Ítélő tábla elé lennének vihetők. Végül a törvény ama kijelentése, mely szerint a törvényszéknek másodfokban hozott Ítélete ellen, vagyis akkor, ha a járásbíróság ítéletét vizsgálja felül, nincs helye felebbezésnek : a törvény rendszerében találja magyarázatát, mely szerint ténykérdésben csak egyfokú perorvoslat használható. Vajon a törvény e rendszere nem fosztotta-e meg a feleket lényeges s oly jogaiktól, melyeket a gyakorlat biztosított számukra. Értem a kétfokú felebbezést. Az kétségtelen, hogy a BP. e tekintetben megnyirbálta a felek jogait; mert eddig törvényszéki ügyekben korlátlanul kétfokú felebbezésnek volt helye. Ámde — a mint már első előadásomban — reámutattam, a felebbviteli eljárásban a felek csak mint hallgatók lehettek jelen; a reproductio s új bizonyítók teljesen ki volt zárva; s a felsőbíróság a ténymegállapításra vonatkozó aggályait csak — feloldás írtján •— új eljárás rendelésével volt 248
