Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Reichard Zsigmond: A bűncselekvények osztályozása kriminologikus szempontból [169., 1900]
16 ha az eljárás következetesen az eljárás czélja szempontjából construál tátik. Az eljárásnak avval kell kezdődni, hogy a vizsgálóbíró a tettest nem csupán a tett körülményeiről kérdezi ki, hanem kikérdezi részletesen abban az irányban is, hogy milyen volt addigi élete, milyenek voltak születésének, neveltetésének körülményei, élete további folyása és a milieu, a melyben élt. A nem kitanult bűnösök ezeket az életrajzi adatokat kisebb-nagyobb igazságszeretettel, de többnyire könnyebben és szívesebben fogják előadni, mint a tett elkövetésének körülményeit. A kitanult bűnösök esetleg eltitkolják ezeket az adatokat, de az, hogy valaki ily körülmények közt makacsúl megtagadja az ily kérdésekre való feleletet, már maga is elég arra, hogy bizonyos következtetést engedjen a tettes lelkületére. Továbbá a vizsgálóbíró feladata a rendőri hatóságok segélyével ugyané körülményeket kinyomozni, azaz kinyomozni azt, hogy milyenek voltak a tettes szülői, milyen volt a tettes nevelése, milyen volt későbbi pályafutása, és milyen környezetben élt. Ugyanezeket az adatokat a rendőrség útján akkor is sok esetben ki lehet nyomozni, ha a tettes maga nem akarna felvilágosítást adni ezekről. A büntető ügyekkel foglalkozó rendőrségnek sok tapasztalata van épen a szokásszerű bűntettesekre vonatkozólag, és a legújabb időben felmerült Bertillon-féle felismerési rendszer használatba vétele mellett mindinkább nehézzé válik, hogy a szokásszerű bűnösök ismeretlenül maradjanak. Az így nyert adatokból lehetőleg meg kell állapítani, hogy milyen családból származott a bűntettes, hogy mily hajlamai voltak gyermekkorában, mily nevelésben részesült, és mikép és mily környezetben fejlődött tovább. Lehetőleg meg kell állapítani ez úton és a tettes szorgos kikérdezése alapján azt is, hogy a tettesnek milyen az értelmiségi foka, milyenek a hajlamai és szenvedélyei. E kutatásoknál a vizsgálóbiró vegye segítségül a rendőrséget nemcsak oly irányban, hogy ténybeli adatokat kutattasson fel a rendőrség segélyével, hanem oly irányban is, hogy a rendőrségi tisztviselők a tettest a vizsgálati fogság tartama alatt megfigyeljék és a tettes természetét ez úton kutassák. Ugyanis azok a rendőrségi tisztviselők, a kik a büntetőrendőrségi teendőkkel foglalkoznak, és a kik a bűntetteseket mintegy mun■118
