Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Reichard Zsigmond: A bűncselekvények osztályozása kriminologikus szempontból [169., 1900]
8 Ezek szerint tehát megállapíthatjuk, hogy a bűntetteseknek két osztályát kell megkülönböztetnünk, a melyek közül az egyikbe azok tartoznak, a kiket egész lelki természetüknek abnormis volta és a bűnre való majdnem ellenállhatatlan hajlam jellemez, és a kik így az emberiségnek egy külön jellegzett osztályát alkotják, a másikba pedig azok, a kiknek lelki természete egészben véve nem abnormis, és a kiket csak a fegyelmezettség kisebb foka jellemez, de a kik a normalis emberi typustól nem térnek el annyira, hogy külön jellegzett osztályt alkothatnának. Megjegyzem még itt, hogy ez az osztályozás nem fedi egészen azt az osztályozást, a mely a bűntetteseket született bűnösökre és alkalmi bűnösökre osztja fel. A bűnösöknek született bűnösökre és alkalmi bűnösökre való felosztása azon alapul, hogy a bűncselekvény elkövetésének oka a bűnös természetében vagy a környezetben fekvő külön okokban rejlik-e, míg az a felosztás, a melyet előbb említettem, azon alapul, hogy a bűnös lelkülete olyan-e, a mely a társadalomra állandóan veszélyes, vagy pedig ilyen feltételezésre okot nem ad. Ha a bűncselekvényeket a bűntettesek ez osztályozása alapján akarjuk osztályozni, akkor fel kell tűnni, hogy a bűncselek- vények egy része olyan, hogy azok elkövetése semmiféle gyanút nem támaszt abban az irányban, hogy a bűncselekvény elkövetője az abnormis bűntettes-typushoz tartoznék, míg más cselekvények olyanok, hogy azok elkövetése azt a gyanút kelti, hogy a tettes az abnormis bűnös typushoz tartozik. E szerint tehát egy felosztási alapot nyertünk, a melynek alapján a bűncselekvényeket a bűntettesek lelki természetének alapul vételével két osztályba sorozhatjuk úgy, hogy a kihágások osztályába sorozzuk azokat a bűncselekvényeket, a melyeknek elkövetése nem kelt gyanút abban az irányban, hogy a tettes a bűntettesek abnormis typusához tartozik, és a másik osztályba azokat, a melyeknek elkövetése ily gyanút kelteni alkalmas. Ha ez osztályozást elfogadjuk, akkor azokat a bűncselekvényeket, a melyeket a mai büntető rendszer a kihágások közé soroz, nagyjában az első osztályba fogjuk sorozni, t. i. abba az osztályba, a mely a bűnös-typus feníorgására gyanút nem kelt. Az, hogy a másik osztályt bűntettek vagy vétségek elnevezésével jelöljük-e meg, közönbös, azonban én ezekre a bűntett el210
