Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Reichard Zsigmond: A bűncselekvények osztályozása kriminologikus szempontból [169., 1900]
6 vonatkozó lényeges különbségek kellő világításba helyeztessenek, ennélfogva a kérdést helyesen úgy kell feltenni, hogy van-e ok arra, hogy a bűncselekvények egy oly büntető rendszerben, a melynek tudatos czélja a bűncselekvények elleni küzdelem, a velük való elbánás szempontjából két egymástól elkülönített osztályba soroztassanak. Az így felfogott kérdés eldöntése végett a bűntettesek természetének vizsgálatából kell kiindúlnunk. Az anthropologikus büntetőjog iskolájának érdeme, hogy a bűntettesek természetének vizsgálata útján kimutatta, hogy a bűntettes egy külön typusa az emberiségnek, a kinek érzési- és gondolkozási módja, hajlamai, impulsusai, szóval egész lelki természete nagyban elüt a normális ember lelki természetétől. Hogy az ily bűnös hajlamú lelkűiét az illetőkkel veleszületett-e vagy a körülmények hatása alatt fejlődött-e ki bennük, az a jelen kérdés tekintetében nem fontos. Pontos csak az, hogy ily abnormis lelki természetű emberek léteznek, a mit pedig nem nehéz bebizonyítani. Mindenki ismeri azokat az eseteket, a melyekből kitűnik, hogy vannak emberek, akik gyilkolnak, nem valami czél elérése végett, hanem azért, mert magában a gyilkosságban van örömük. Csak nemrég olvashattuk egy cseléd esetét, a kinek a gazdája nem adott engedélyt, hogy vasárnap délután sétálni mehessen, és a ki e fölötti ingerültségében nem azt tette, a mit józan észszel várni lehetett volna, hogy t. i. enge- delem nélkül távozik, hanem azt, hogy gazdája kis leányának két szemét égő gyufával kiégette. Tudunk esetet, a mikor egy nyolcz éves leány egy négyéveset ledobott az emeletről abból a czélból, hogy fülönfüggőit elvehesse, és egy másikat, a mikor egy tizennégy éves fiú, a ki elsétálta a munkaidőt, és félt atyjához a munkabér nélkül hazamenni, megölt és kirabolt egy másik fiút, és az így szerzett pénzt vitte haza atyjának. Vannak tolvajok, a kik a büntetés kiállása után azonnal újra egy tolvajbandába állnak be, nem szükségből, hanem a foglalkozáshoz való kiirthatatlan hajlamból. Ily esetek, a melyeket százával lehetne felsorolni, kétségtelenné teszik, hogy vannak emberek, a kiket akár a velük született természet, akár a nevelés vagy az életviszonyok folytán beléjük oltott természet majdnem ellenállhatatlanúl visz a bűncselekvényre, és a kiknek 208
