Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Reichard Zsigmond: A bűncselekvények osztályozása kriminologikus szempontból [169., 1900]
5 menő és lényegbe vágó különbség, a mely a két osztály ilyetén •elválasztására okul szolgálhat. Legközelebb fekvőnek látszanék a mai büntető rendszerek .szempontjából a felosztást a büntetés nagyságára alapítani, a mely alapon természetesen a kisebb súlyú cselekvények soroz- tatnának a kihágások osztályába. De ez a felosztás a mai büntető rendszerek szempontjából nem áll meg, mert tudjuk, hogy vannak a kihágások közt olyanok, a melyek elég nagy szabadságbüntetésekkel vannak sújtva, és az egyéb bűncselekvények közt olyanok, a melyek büntetése csak pénzbüntetés, és pedig nem nagy pénzbüntetés. A büntetés nagysága tehát a két osztályt elkülönítő kritériumúl nem szolgálhat. Megkísérelték a kritériumot abban az ixányban is keresni, hogy a kihágások csak a rendet sértik, az egyéb bűncselekvények pedig jogsértést is foglalnak magukban. Azonban ez a kritérium sem válik be, mert vannak a kihágások közt is olyanok, a melyek a jogsértés minden elemét magukban hordják, és viszont az egyéb bűncselekvények olyanok, a melyek az államrendet sértik, a nélkül, hogy valakinek jogát közvetlenül sértenék. De abból a szempontból, a melyből a kérdést a kriminológia felfogja, nem lényeges az a kérdés, hogy a mai büntető rendszerek szempontjából lehet-e oly kritériumot találni, a mely a kihágásokat a többi bűncselekvényektől élesen elkülöníti. Ha a kriminologikus szempontokból indúlunk ki, és elfogadjuk, hogy a büntető rendszer alapelve a bűntett elleni czéltuda- tos küzdelem legyen, és ha elfogadjuk azt, hogy a mai büntető rendszerek nem ez elv alapján vannak felépítve, akkor nem az a lényeges kérdés, hogy a mai büntető rendszerek szempontjából lehet-e oly elvet találni, a melynek alapján a kihágások csoportja a többi bűncselekvények csoportjától különválasztható, hanem a lényeges kérdés csak az, hogy lehet-e ily kritériumot találni egy oly büntető rendszer szempontjából, a mely a bűncselekvények elleni küzdelmet és a társadalomnak a bűncselekvények elleni védelmét tartja tudatos czéljának. Minthogy pedig az ily osztályozást nem önczélnak kell tekinteni, hanem eszköznek arra, hogy az osztályozás tárgyára 201
