Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Nagy Ferencz: A kereskedelmi törvény revisiója [168., 1900]
15 "I a melyek kozott régente mozgott. Csak annyiban nem ment vissza egészen a kereskedői osztályjogra, a mennyiben a kereskedő által nemkereskedővel kötött ú. n. egyoldalú kereskedelmi ügyletek ezentúl is a kereskedelmi törvény szerint birálandók el, sőt e szabály azon kivétel mellőzése által, mely szerint a kézművesek eladásai kereskedelmi ügyleteknek nem tekintetnek, még általánosabb lett, bár másfelől a szabály alóli kivételek, így különösen a vételnél, szaporíttattak. Nem akarok, sőt hozzáteszem, nem merek még végleges ítéletet mondani a német kereskedelmi jog e gyökeres rendszer- változása fölött. Magában Németországban is vannak sokan, a kik e változtatást helytelenítik, sőt azzal vádolják az új törvényt, hogy egyoldalú agrárpolitikai befolyások alatt készült. Annyi azonban bizonyos, hogy a kereskedelmi törvény revisiójánál nehéz lesz az új német kereskedelmi törvény nyomását a rendszer tekintetében ellensúlyozni. Az agrárius tondentiák nálunk is tért foglalnak s a kereskedelmi jog alkalmazásának korlátozása legalább abban az irányban, hogy a kereskedők és nem- kereskedök között kötött ügyleteknél az utóbbiak nagyobb mértékben vonassanak ki a kereskedelmi törvény szigorú rendelkezései alól: még nem agrárius szempontból is méltányosnak mutatkozik. Ha a jelenlegi rendszert a német példa ellenére is meg fogjuk tarthatni: azt leginkább annak a körülménynek fogjuk köszönni, hogy a szóban forgó rendszerváltoztatás esetében a magyar kereskedelmi jog kiterjedési köre nemcsak ala- nyilag, hanem területileg is szükebbé válnék. Mert a tárgyilagos kereskedelmi ügyletek elejtése folytán ezek az ügyletek kizárólag az általános magánjog uralma alá kerülnének, s minthogy erre nézve Horvát-Szlavonországnak autonómiája van, elveszte- nők reájuk nézve azt a jogegységet, melyet a közös magyar törvényhozás hatásköre a kereskedelmi jog terén biztosít. Ez talán mégis túlságos ár volna azokért a vélt előnyökért, melyek a rendszer egyszerűsítéséből s a kereskedelmi jog szigorának elvi visszaszorításából származhatnak ! 197