Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Nagy Ferencz: A kereskedelmi törvény revisiója [168., 1900]
8 részletek, hanem az egész kereskedelmi törvény megjavítása szükséges ? A kereskedelmi törvény rendszerét követve, különösen a következő részek azok, melyek köztudomás szerint változtatásra vagy kiegészítésre szorulnak: 1. Az I. rész 3. czime, a mely a kereskedelmi czégekről szól. A tapasztalat azt bizonyította, hogy gyakran használtatnak oly czégek, melyek a közönség félrevezetésére szolgálnak, a nélkül, hogy a kereskedelmi törvény módot nyújtana azokat eltiltani. Nagyhangzású czégfeliratokkal úton-útfélen lehet találkozni s a czég mint név alig tűnik ki a reklámtoldások mellett. Némi segítségére jött ugyan a kereskedelmi törvénynek az új ipartörvény 58. §-a, mely szerint a kereskedő nem használhat czégén, nyomtatványain vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonyoknak vagy a valóságnak meg nem felelnek. De ez az intézkedés sem bizonyult kielégítőnek. Különösen a czég- és azzal kapcsolatos üzletátruházás az, a mely a kereskedelmi törvényben nincs úgy szabályozva, hogy főleg a hitelezők megkárosítása megakadályoztassék. A kereskedelmi törvény 12. és 20. §-a a czég- és üzletátruházásnál a teljes szerződési szabadságot emeli érvényre: a czég és üzlet folytonossága daczára az átvevő az üzleti tartozásokért csak akkor felelős, ha azokat szerződésileg átvállalta. Az előbbi czégtulajdonos tehát eladhatja az üzletet s elviheti az érte kapott pénzt, a nélkül, hogy a hitelezők még az üzletben levő árukból is kielégítést kaphatnának. S még hozzá jó ideig nem is bírnak tudomással arról, hogy az üzlet már többé nem azé, a kinek czége alatt folytattatik. Szaporítja a visszaéléseket, hogy a hitelezők még abban az esetben sem foglalhatják le az üzleti vagyont, ba az üzlettulajdonos nem lép ki, hanem benne marad, úgy, hogy maga mellé társat vesz. Mert habár a keresk. törvény 89. §-a kimondja is, hogy a ki valamely közkereseti társaságba lép, a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagokkal egyenlően felelős: ez csak a már fennálló társaságba való belépésre vonatkozik; de ha új társaság keletkezik, a mely egy fennálló egyéni üzletet vesz át, ugyancsak a 20. §. alkalmazandó, úgy, hogy a társaság ellen az egyéni üzlet adósságai miatt annál kevésbbé lehet felig«
