Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Nagy Ferencz: A kereskedelmi törvény revisiója [168., 1900]
С* lépni, mert a kereskedelmi törvény 95. §-a az egyes tag magán- tartozásai miatt a társasági vagyont lefoglaltatni nem engedi. 2. Lényeges módosításokra és kiegészítésre szorul továbbá a kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozó У. czim. Különösen a kereskedelmi utazók és ügynökök jogköre az, a mely itt behatóbb szabályozásra szorul, mire nézve már ezen egylet kebelében is tanulságos vita folyt. Türhetlen dolog, hogy az ügynökök oly gyakori megbizhatlansága ne az őket alkalmazó kereskedők, hanem a közönség rovására essék. De vannak e czimben más határozatok is, melyek ki nem elégítők. Utalok pl. a kereskedelmi törvény 48. §-ára, mely szerint nyugtatott számlára csak akkor lehet fizetni, ha a számla az áruval együtt kéz- besíttetik, holott általános gyakorlat, hogy a pénzbeszedés a nyugtatott számlával egyedül történik. Igaz ugyan, hogy az üzleti gyakorlat, mint u. n. tényleges kereskedelmi szokás, a kereskedelmi törvény 267. §-a értelmében a kereskedelmi törvénynyel szemben is tekintetbe vehető. De a bíróságok gyakran csak -a kereskedelmi törvény 1. §-át tartják szem előtt, a mely szerint a kereskedelmi szokás a kereskedelmi törvénynek nem derogálhat, — a mi pedig helyesen csak az u. n. jogszokásra vonatkoztatható — e mellett az üzleti gyakorlat sok esetben nehezen igazolható. 3. A segédszemélyzetre vonatkozó VI. czim, a mely az új ipartörvény által inkább csak formailag módosíttatott, sem maradhat jelenlegi állapotában s különösen a felmondási idő szorul módosításra. A törvény erre nézve is a szerződési szabadság elvét követi, de ez oly inhumánus kikötésekre vezetett, a melyek a segédszemélyzet állását szerfölött prekáriussá teszik. E mellett szabatosabbá kell tenni a törvényt arra nézve, kik értendők a kereskedelmi segédszemélyzet fogalma alatt? így hogy csak egyet említsek: meg keli szüntetni azt a vitát, a •mely a körül forog, vájjon a czégvezető is ide tartozik-e vagy nem ? 4. A kereskedelmi társaságok joga elsősorban némi kiegészítést kell hogy nyerjen a gyakorlatban sokszor előforduló csen- •des vagy nevezetten társaság (stille Gesellschaft) szabályozása által. Más, külföldön meghonosított társasági fajok behozatalát, .mint pl. az 1892 április 20-án kelt német törvény által szabá191
