Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]
16 lakozott. Ennek tehát már van valami külön keresni valója, vagyoni kára vagy más magánjogi követelése, a büntető perben. Ezért több jog is illeti meg őt, mint az egyszerű sértettet vagy a magánindítványra jogosultat. A vád képviseletébe ugyan be nem folyhat, de gyakorolhatja a BP. 51. §-ában részére biztosított jogokat, s ezenkívül még perorvoslattal is élhet bizonyos feltételek alatt. Végre a negyedik, ötödik és hatodik neve alatt már mint vádlóval találkozunk a sértettel. Ezek a nevei: főmagánvádló, pótmagánvádló és csatlakozó, ha pedig a három különböző szerepét összefoglaljuk: akkor egyszerűen magánvádlónak nevezhetjük őt, értve alatta úgy fő-, mint pótmagánvádlói, valamint csatlakozói szereplését. Főmagánvádló a sértett akkor, mikor aBP. 41. §-a szerint a magánvádra üldözendő esetekben a vád emelésére és képviseletére első sorban ő van hivatva, a mikor tehát a princzipális vád joga megilleti; pótmagánvádló akkor, mikor a kir. ügyészség a vád képviseletét megtagadja vagy elejti, a mikor tehát a sertett úgyszólván pótolja a kir. ügyészséget a vád képviseletében. Ezért pótmagánvádló. Hogy csatlakozás történhessék, hogy tehát a sértett csatlakozó lehessen: ennek feltétele az, hogy valamely ügyben több sértett legyen érdekelve. Minthogy a több sértett közül csak az egyik képviselheti a vádat: ennélfogva a többiek csak mint csatlakozók (vádlótársak) vehetnek részt a büntető perben. Ezeket természetesen kevesebb jog illeti meg, mint azt a magánvádlót, a ki a vádat képviseli. Ezek után már most könnyen felelhetünk arra a kérdésre, hogy ki képviseli a járásbíróság előtt a vádat. A felelet a következő: A közvádat rendszerint az ügyészségi megbízott képviseli. A «rendszerint» azt jelenti, hogy esetleg a kir. ügyész vagy al- ügyész, sőt a főügyész és helyettese is felléphetnek a vád képviselői gyanánt. A magánvádat a sértett mint fő-, illetőleg mint pótmagánvádló képviseli. Hogy a sértett személyesen jár-e el, avagy törvényes képviselője, meghatalmazottja vagy jogutóda képviseli-e helyette, illetőleg az ő nevében a vádat: ez mit sem változtat a dolgon. Mikor a sértettről van szó: ez178
