Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]
15 pedig csak közérdekből avatkozhatik az ügybe. E szerint magán- vádra üldözendő esetek azok az indítvánvi vétségek és kihágások, a melyeket a BP. 41. §-a a főmagánvád tárgyai gyanánt külön felsorol. Már most lássuk, hogy ki az a főmagánvádló ? És itt egy olyan titokzatos egyéniségre akadunk, a ki a büntető perben körülbelül hatféle minőségben, hatféle alakban és ugyanennyi különböző név alatt jelenik meg, holott mindig ugyanaz a személy. Legautentikusabb neve : a sértett, de ezenkívül még a következő nevek alatt látjuk őt szerepelni: magánindítványra jogosult, magánfél, pótmagánvádló, főmagánvádló és csatlakozó. Ez a sértett fél tehát az avatatlan szemlélő előtt, a ki először veszi kezébe a bűnvádi perrendtartást, valóságos szemfényvesztő. Tehát megkísérlem őt mint a hat minőségében leleplezni. Mit jelent az, mikor a sértett saját neve alatt, mint sértett jelenik meg. Ezt már Balogh Jenő kitűnő előadásából tudjuk. Itt csak egy példával illusztrálom szereplését. Valaki magánlaksértés büntette miatt (btk. 330. §) tesz panaszt. Kára vagy más követelni valója nincs, a vádat pedig a kir. ügyészség képviseli. Mit akar tehát ez a sértett a büntető perben ? Egyszerűen csak megtorlást. Ezért tett feljelentést és ezért jelenik meg a tárgyaláson. Nem dicsekedhetik semmi más tulajdonsággal, mint azzal, hogy sértett. Ezt az egyént csak a BP. 50. §-ában meghatározott jogok illetik meg. Most megjelenik második neve alatt, mint magánindítványra jogosult. Ez természetesen ismét csak a sértett. Csakhogy itt már oly büntetendő cselekmény okozott neki sérelmet, a mely csupán csak az ő indítványára üldözhető. Egyébként kára vagy követelni valója nincs és czélja szintén csak a megtorlás. Ezt a sértettet is csak a BP. 50. §-ában körülirt jogok illetik meg, de ezenkívül megilleti még a htk. alapján az a jog, hogy az indítványt a tárgyalás befejezéséig visszavonhatja. Ezért díszítették fel e külön elnevezéssel: magánindítványra jogosult. De ime egy harmadik alak lép elő. Neve: a magánfél. Ez sem más személy, mint a sértett, csakhogy az a sértett, a ki a büntető perhez magánjogi igényének érvényesítése végett csat177
