Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]
14 Az 1. § szerint csak vád alapján indítható meg és folytatható az eljárás, s a biró csak vád alapján hozhat ítéletet. Ez a járásbíróság előtti eljárásban is áll. Ennélfogva itt is gondoskodni kellett a vád képviseletéről. A járásbirósági fejezet e tekintetben a következő rövid kijelentést teszi: «A köz vádat a járásbíróság előtt rendszerint ügyészségi megbízott képviseli» (522. §). Ebből és a BP. egyéb rendelkezéseiből keli construálni a járásbíróság előtti eljárásban a vád képviseletét. Kiinduló pontul a 2. § szolgálhat, mely a vád képviselete szempontjából három csoportba osztja a büntetendő cselekményeket. E szerint vannak: hivatalból üldözendő — magán- indítványra üldözendő, — és magánvádra üldözendő cselekmények. Az előbbiekre nézve a vád képviselete első sorban a kir. ügyészséget, a magánvádra üldözendő cselekményekre nézve pedig első sorban a sértettet, mint főmagánvádlót illeti. Itt már most tudnunk kell, hogy mi különbség van magán- indítványra és magán vádra üldözendő esetek között, s hogy ki az a főmagánvádló, viszonyítva a pótmagánvádlóhoz és a sértetthez. Magánindítványra üldözendő büntetendő cselekmények azok, a melyek a btk. szerint csak a sértett fél, helyesebben a magánindítványra jogosult indítványára üldözhetők (110. §). Az indítványt, mint tudjuk, három hónap alatt kell előterjeszteni. A míg jez meg nem történt: a bűnvádi eljárás meg nem indítható és így vádló gyanánt senki fel nem léphet; ha azonban a sértett kellő időben megtette indítványát, ekkor rendszerint akczióba lép a kir. ügyészség és ép úgy képviseli a vádat, mint a hivatalból üldözendő esetekben. Már most melyek a magánvádra üldözendő cselekmények, holott a btk. a hivatalból üldözendő s az indítványi büntetendő cselekmények mellett ilyen harmadik kategóriát nem ismer. Nos tehát, ez a harmadik kategória szintén a másodikból, t. i. az indítványi büntetendő cselekmények csoportjából kerül ki. A BP. ugyanis az indítványi vétségek és kihágások közül néhányat külön kiemelt (41. §), s ezekre nézve kimondotta, hogy ez esetekben a sértett, mint főmagánvádló, a kir. ügyészség felhívása nélkül vádat emelhet, s maga képviselheti a vádat, a kir. ügyészség 176
