Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]
13 mint a vádló további megszorításoknak vannak alávetve. így különösen a vádlott csak abban az esetben élhet semmiségi panaszszal, ha büntetendő cselekmény esete fenn nem forog, vagy ha a törvényszék helytelenül alkalmazta a beszámítást és a bűnvádi eljárást kizáró okok tekintetében a büntető törvényt. A vádló pedig csak akkor használhat semmiségi panaszt, ha a törvényszék olyan cselekményt, a mely a törvény szerint bűntett : vétségnek vagy kihágásnak minősített. Ez a korlátozás úgy a vádlottal, mint a vádlóval szemben, kevés eltéréssel megegyezik azzal, a melyet az 1883. évi VI. t.-cz. 7. §-ából már nagyon jól ismerünk. A kir. Curia tehát eléggé biztosítva van arról, hogy a járásbirósági ügyek nem fogják tömegesen elárasztani. Valószínű, hogy jövőre is legtöbb esetben az fog történni, a mi a mai gyakorlat szerint napirenden van, hogy t. i. a kir. Curia, hivatkozással a törvény illető §-ára, egyszerűen visszautasítja a semmiségi panaszszal hozzá felvitt ügyet, ha ugyan a semmiségi panaszt már maga a járásbíróság vissza nem utasította. Hátra volna még az eljárás negyedik szaka: a végrehajtás. Minthogy azonban ez már kívül esik a büntető per keretén : erre nézve csak annak felemlítésére szorítkozom, hogy a járásbíróság, valamint eddig maga hajtotta végre Ítéleteit, úgy a BP. szerint is meg fogja illetni az a jog, hogy jogerős ítéletének végrehajtását a büntetésre nézve, a kir. ügyészség ellenőrzése mellett, maga foganatosítja. III. III. Ezek után most már áttérek előadásom utolsó részére, a melynek tárgya a vád képviselete a járásbirósági eljárásban. A járásbirósági eljárás nálunk eddig a nyomozó elven alapult. A fennálló rendelet szerint az eljárás megindítása nincs vádhoz kötve — a biró a vádra és védelemre vonatkozó adatokat hivatalból köteles összegyűjteni, — a hivatalból üldözendő esetekben pedig rendszerint a közvádló teendőit is végzi a tárgyaláson, míg a kir. ügyészség csak az úgynevezett A) táblával gyakorolja az ellenőrzést (2., 4., 17. és 76. §§-ok). A BP. életbelépése után ez gyökeresen megváltozik. 175
