Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
47 ennek a feloldozott vádlottra nézve semmi terhelő következménye nem leltet, a feloldó ítélet szerzett jogának tekintetvén«. Ez már világos és semmi kétséget nem hagy maga iránt s a törvénynek ilyennek kell lennie. A többi kérdésekre röviden csak a következőket jegyzem meg: A mi azt illeti, bogy az eskiidtbiróság által elítélt vádlottat a Curia felmentheti-e újabb tárgyalások nélkül, az iratok alapján, erre ugyan tudok képzőin esetet, de csak nagyon ritkán. így ba az iratokból világosan kitűnik, bogy a tettes még nem volt 12 éves a tett elkövetésekor, vagy a cselekmény elévült, vagy a tettes kegyelmet nyert, ez esetben csakugyan felesleges lenne új tárgyalást rendelni el s a Curia maga felmenthet. Azonban más ok miatt ez sem történhetik meg, mert ha pl. a Curiának kételye volna az iránt, bogy a verdict által megállapított beszámítási képesség fennforog-e, vagy nem, ez esetben is egy lényeges körülmény lett fel nem ismerve, vagy mellőzve s így a 437. §. 5. bekezdése alapján az egész eljárás megsemmisítendő s új eljárás rendelendő el. A mi végül a törvényszék által, a verdict alapján kiszabott büntetési tétel felemelését vagy leszállítását illeti, erre a BP. tényleg jogot ad a Curiának, mert ez csak a szakbiróság ítéletének megsemmisítését s annak az anyagi ВТК. értelmében való helyesbítését jelenti s a 385. §. 2. és 3. pontja s a 437. §. ez iránt minden kétséget kizár. De ez a feljebbemelés vagy leszállítás sem korlátlan, hanem csak akkor vehető igénybe, ha az eskiidtbiróság törvényszéki tanácsa az alkalmazott büntetési tétel törvényes maximumát vagy minimumát hágta át, vagy a 92. §-t ok nélkül alkalmazta, vagy helytelenül mellőzte. Ez kétségtelenül újítás úgy az 1844-diki javaslattal, mint sajtógyakorlatunkkal szemben, melyek ily esetben is csak a megsemmisítést engedték meg, de az újabb és helyesebb ítélet, illetőleg büntetés-kiszabás végett visszautasították az ítéletet az első ízben eljárt szakbiróságboz. Helyes volt-e, bogy a BP. a Curiát ily új joggal ruházta fel, ez jogpolitikai kérdés. Elméletileg részemről is helyesebbnek tartom az i844-iki javaslat álláspontját, mely ily esetben is csak a megsemmisítést engedte meg, az érdemleges elintézést azonban nem. Szerény nézetem szerint azonban ily eset, hogy a Curia maga az iratok alapján 159
