Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
3!) fejtegetéssel összekötni. Vagy van szükség egyáltalán elnöki fejtegetésre, vagy nincs. Ha azonban szükség van, a mint azt hiszem a laikus esküdtekkel szemben, kiváltakkor, midőn azoknak a a törvény értelmében is kell határozniok, igen is van rá szükség, akkor a mily egyoldalúság csak a tényeket és bizonyítékokat összegezni, ép oly egyoldalúság csak a jogi kérdéseket magyarázni előttük. Vájjon a jogi fejtegetések kapcsán nem tudja-e módját ejteni az elnök, hogy egyéni véleményét elárulja, ha akarja? A jogi fejtegetésnek épen úgy lesz értelme, ha előzőleg röviden felemlíti az elnök, hogy mivel vádolja az ügyész a vádlottat s azzal szemben mit hoz fel védelmére a vádlott és a védő s azután előadja, mit mond a törvény s hogy kell azt érteni. En el tudok képzelni ily pártatlan előadást s azt hiszem, hogy a fötárgyalási elnökök, kik bizonyára a legjelesebb biráink lesznek, a pártatlanságot és elfogulatlanságot meg tudnák őrizni nemcsak a jogi fejtegetéseknél, de a tények vázlatánál is. 8 azt hiszem, az angol fejtegetésnek is ez jobban megfelel. Ez a felfogás nyilvánul az 1896-diki német novella-javaslatban s ha jól értettem meg — e felfogást osztja Fayer tanár úr is.* 4. A verdict. Az elnöki fejtegetés befejeztével, melyet, mint az összes külföldi törvények, úgy aBP.szerintsem szabad félbeszakítani, vagy vita tárgyává tenni, legfeljebb annak a jogi kérdésekre vonatkozó részét lehet jegyzőkönyvbe vétetni, az ügy tárgyalása véget ért s következik az esküdtek határozathozatala, az ügy érdemleges eldöntése. Az esküdtek a számukra fentar- tott helyiségbe visszavonulnak s zárt ajtók mögött meghozzák határozatukat. Az esküdtek elszigetelésére s befolyásolásuk meggátlására a BP. részletes és praktikus szabályokat ír elő. Újítás eddigi gyakorlatunkkal szemben s haladás szintén az angol felfogás felé, hogy új törvényünk megengedi az esküdteknek, hogy ha a tanácskozás közben valamely jogi kérdés iránt bővebb felvilágosítást látnak szükségesnek, annyiszor, a mennyiszer visszajöhetnek a terembe s kérhetik az elnököt a felvilágosításra, a mit ez nyílt ülésben, a felek jelenlétében köteles megadni. Ezenfelül megengedi azt is, hogy ha az esküd* Fayer László: A bűnvádi prts. vezérfonala. 270. 1. 151
