Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
40 tek többsége a kérdések megváltoztatását, kiegészítését, vagy új kérdés feltevését látja szükségesnek, szintén visszajöhetnek a terembe s ez iránt indítványt tehetnek, a mi felett a biróság a felek meghallgatása után határoz. Ezzel módot nyújt a törvény az esküdteknek, hogy kételyeiket teljesen eloszlathassák s félreértésből soha se határozzanak. A határozathozatal módozatai közül legyen szabad csak azt kiemelnem, hogy a BP. nem tartotta meg eddigi sajtóeljárásunk szabályát a döntő szavazás számarányára, hanem e tekintetben visszatért az 1844-iki javaslathoz, melynek álláspontját az osztrák és a német prtsok is elfogadták. Az 1867-iki szabályzat szerint ugyanis egyszerű szótöbbség, tehát 7 szavazat elegendő volt a bűnösség kimondásához, az 1844-iki javaslat és a BP. ellenben 8 szavazatot, vagyis 2/'s többséget kívánnak ahoz, hogy valaki bűnösnek legyen nyilvánítható. Ez az újítás lényeges kedvezmény a vádlottnak, mert mig eddig csak 6 «nem vétkes» szavazattal volt felmenthető, most már 5 «nem bűnös» szavazat elég lesz a felmentéshez. Ugyancsak 8 szavazat kell valamely minősítő körülmény, illetőleg súlyosító tétel megállapításához. Más kérdések eldöntésére elég az egyszerű szótöbbség. Az angol jury azon sajátos szabálya, hogy ott úgy az elitélő, mint a felmentő verdicthez egyhangúság, tehát mind a 12 esküdt megegyezése szükséges, habár eszményi szempontból feltétlenül helyes, praktikus szempontból kifogásolható, úgy, hogy az európai prtsok nem is próbálták meg azt utánozni. A 2/s többség szavazatában meg is nyugodhat úgy a közönség, mint az esküdtek kisebbsége. Igen helyes újítás továbbá a BP.-ban az is, hogy a felmentő Verdidnél a szavazatok arányát egyáltalán nem, az elítélő Verdidnél pedig csak annyit szabad nyilvánosan kihirdetni, hogy a határozat «7-nél több» szavazattal hozatott. 5. A meghozott verdictet az esküdtek főnöke a vádlott távollétében hirdeti ki úgy, mint eddigi eljárásunkban. A verdict helyességének biztosítása végett — az angol felfogásnak megfelelően — nevezetes jogot ad az új törvény a bíróságnak. Ugyanis, ha a biróság arról győződik meg, hogy az esküdtek határozata alakilag szabálytalan, vagy valamely kér15-2
