Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
38 nelle ellenben a tény- és jogkérdés elválasztásának hamis gondolatából kiindulva, csak a ténykörülmények, a vád és a védelem érveinek összegezését teszi az elnök kötelességévé. Az európai államok b. prtsai eleinte a franczia resumét fogadták el, ezt követi a mi 1844-iki javaslatunk is, mely az ügynek «bírói, pártatlan, száraz összegezését» írja elő (359. §.), úgyszintén az 1867-iki szabályzat 58. §-a, mely szintén pártatlan összegezést, reassumálást kíván s a vád és védelem érveinek alkatrészeikre való visszavezetését, a nélkül, hogy személyes véleményét elárulná az elnök. Az összegezés azonban állandó ostrom tárgya volt a szakkörökben, kétségbevonták, hogy a «pártatlan» összegezés egyáltalán szakbírótól várható lenne s ezért a resumét, mely csak az esküdtek befolyásolásának eszközéül tűnt fel, Belgium 1831-ben, sőt maga Francziaország is 1881-ben eltörülte. A német törvény szintén nem ismer összegezést, hanem a jogi szempontok iránt való kitanítást teszi az elnök kötelességévé (300. §.). míg az osztrák törvény úgy a resumét, mint a jogi fejtegetést egyaránt előírja. A mi BP.-unk e sokféle kísérlet közül egyiket sem követi, hanem a resumét eltörölve, tisztán jogi fejtegetést kíván az elnöktől s azt megelőzőleg, általános útmutatást az esküdtek számára. A 383. §. szerint ugyanis «az elnök útmutatást ad az esküdteknek feladatukról és működésűkről, megmagyarázván nekik a megoldandó jogi kérdéseket, az alkalmazandó törvényeket, ezeknek a vád tárgyává tett bűncselekményre való alkalmazásánál irányadó szempontokat, végül a feltett kérdéseket. Fejtegetéseiben nem szabad véleményt nyilvánítania, sem a bizonyítás eredményéről, sem a bizonyítékok mérlegelése tekintetében.» A BP. eszerint szintén azon felfogásban van, hogy a tények összegezése helytelen és a befolyásolás veszélyével jár s azért inkább eltörlendő, mint hogy az esküdtek e veszélynek ki legyenek téve. Készemről, miután az angol jogi fejtegetés, (mely ugyan nem puszta jogi fejtegetés, hanem a vád tartalmának ismertetésére s a felmerült bizonyítékok mérlegelésére is kiterjed), a mi viszonyainkra, a hol bizonyítási szabályok nincsenek, teljesen nem alkalmazható, az osztrák b. prts szabályát tartom leghelyesebbnek, vagyis nem átallanám a résumét fentartani s a jogi 130
