Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
г 2. Az eskütétellel ér véget az esküdtszék megalakítása s erre következik az ügy tárgyalása. A vádhatározat felolvasására, a vádlott részletes kihallgatására s a bizonyító eljárásra nézve semmi eltérés nincs a törvényszék előtti főtárgyalás szabályaitól, ezert áttérhetek a bizonyító eljárás befejezése után következő fontos mozzanatra, a kérdések feltevésére. A kérdések feltevése, t. i., hogy az esküdtek a hozzájuk intézett kérdésekre adandó feleletek által döntsenek a per érdemében, a franczia juryből terjedt el a continensen. Az angol esküdtszéki eljárás nem ismer kérdéseket, hanem az esküdteknek közvetlenül a vádlevél felett kell dönteniük; vagy elfogadni, vagy elvetni azt. A többi európai államok kivétel nélkül a franczia juryt követik e tekintetben ; igy a mi 1844-iki javaslatunk, az 18G7-iki szabályzat és a BP. is. Mi az oka, hogy az angol rendszert e tekintetben nem utánozzák az európai prtsok ? Egyfelől az, hogy a többi európai államok nem ismerik a vádjuryt, hanem a vádat állami hivatalnokra, az ügyészségre ruházzák, ennek pedig nem akarnak oly nagy hatalmat adni, hogy ő for- mulázza a kérdéseket s döntse el, hogy mire feleljenek az esküdtek. Az angol eljárásban is ez a szabály sokszor helytelen verdiktekre ad alkalmat, mert az esküdteknek vagy oly minősítést kell elfogadniok, melyet tulszigorúnak látnak, de miután a tettest nem akarják felmenteni, kénytelenek a szigorú vádlevelet elfogadni, vagy ha a szigorú büntetés alól el akarják vonni a vádlottat, kénytelenek felmenteni, pedig egy enyhébb minősítést szívesen elfogadtak volna. Másfelől a franczia jury abból indult ki, hogy az esküdtek csak a ténykérdésben döntenek, a jogkérdésben pedig a bírák; ennélfogva megkönnyíti az esküdtek feladatát, ha eléjök több rövid és szabatos kérdést adnak, a melyekre adott feleletek által a ténykérdés minden részét világosan eldöntik. Ismeretes, hogy az újabb b. eljárási irodalom a tény- és jogkérdés szétválasztását egyértelemmel elvetette * s kimutatta, hogy az esküdtek épen a legfontosabb jogi kérdés, a beszámítás a bűnösség fennforgása, vagy fenn nem forgása felett döntenek, * Glaser: Zur Jury-Frage. 58. 1. Balogh, Edvi Illés, Vargha: А В. P. magyarázata. III. k. 392. 1, 31 143
