Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Fayer László: A bűnvádi perrendtartás előkészítő szakának jellemző részei [165., 1899]
10 játszás veszélye. Csemegi a különbséget olykép tette meg, hogy azon cselekményekre nézve, melyek most az esküdtszékhez; utalvák, ha megvan legalább egyik materiális indok, a vizsgálati fogságot el kell rendelni; a középsúlyosságú cselekményekben, ha megvan valamelyik materiális indok, a vizsgálati fogság csak elrendelhető ; vagyis az utóbbiaknál a biróra bízta, a legsúlyosabbaknál pedig kötelezővé tette az elrendelést. A Fabinyi-féle javaslat még tovább ment; t. i. Csemegi- nek azt a tételét, hogy a legsúlyosabb bűnesetekben, ha megvan valamelyik materiális indok, el kell rendelni a vizsgálati fogságot, elejtette s azt fogadta el, hogy e tekintetben ugyanaz a szabály, a mi a középsúlyosságuaknál: a biróra bízzuk. Tehát minden esetben a biró dönt a felett, hogy legyen-e vizsgálati fogság. A Fabinyi-javaslat ezen álláspontja átment a törvénybe. Tagadhatatlan, hogy — Belgiumot kivéve — az európai kódexek között a magyar törvényben van a vizsgálati fogság a legtisztul- tabb felfogás szerint construálva. Csak egy pontban találunk némi korlátozást, a mely különben teljesen indokolt; ha t. i. a vád irányítva van vagy oly cselekményre, a mely halálbüntetéssel vagy életfogytig tartó fegyházzal sujtatik, akkor, ha szabad lábon akarják hagyni a vádlottat, nem a vizsgálóbíró, hanem a vádtanács dönt s ha ki akarják bocsátani a letartóztatottat, akkor sem a vizsgálóbíró dönt, hanem a vádtanács. A vizsgálati fogságot illetőleg kiemelem még a következőket, melyek részben gyengítik, részben megerősítik abbeli állításomat, hogy a magyar bűnvádi perrendtartás a vizsgálati fogság tekintetében helyes felfogást mutat. A törvény fentartja egész terjedelmében az összejátszás veszélye miatti vizsgálati fogságot, habár tudvalevőleg az irodalom folyton támadja a vizsgálati fogság ezen jogczimét. Készemről a tartamnak egy, két, illetőleg három havi határidejét minden esetre rövidebbre véltem volna kiszabandónak. Kívánatos, hogy az illető közegek ne aknázzák ki a törvényadta latitude-t. Fenmaradt a külföldiek és a tettenkapottak elleni szigorított külön szabvány is; a tetten kapás fogalma nagyon is tágkörüvé van téve. Figyelemre méltó, hogy kivételes esetekben a vádtanács a 108
