Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
46 nemesség köréből, a kik a nádor által hozzájuk intézett kérdésekre, épen így, mint ma a jury, megadják a feleletet. Arra is van példa, hogy a nádor tisztán csak a bírói szék összeállításában működik, és miután a bírói szék előtt a panaszos, a vádlott a maga bizonyítékait és ellenbizonyítékait felhozta volna, — azt mondja az okmány — ekkor az egybegyűltek fölkelvén és kimenvén, majd egymás között tanácskozván, megérintvén a szent keresztet [jurati et ceteri nobiles ... de sede nostra consurgendo, extra eundo, ac demum ad nos redeundo, habita prius deliberatione, tacto vivificae crucis signo hanc retulerunt veritatem.] stb. így mondták meg az igazságot. Mintha csak maga előtt látna az ember egy modern esküdtszéket. Én tehát úgy olyan bíróságot, a hol a bírói tisztet a populus, a nemesség tagjai viselték, ezek hoztak ítéletet,- népbiróságnak tartom, - különös ellentétben azzal a hivatalnok bíróval, a melyet én, mint Francziaország egyik különösséget — kiemeltem. A nép- biróságot tehát nem úgy értem, mintha ott a jobbágy népnek, vagy a nem jogosított néposztálynak szava lett volna, hanem -én «nép» alatt értem a politikai nemzetet, a Werbőczy populu- sát és ebből a szempontból a mi bíróságaink valóban népbiró- ságok voltak. (Helyeslés ) Hogy az igazságszolgáltatás nálunk sem volt ingyenes, én magam kivatkoztam arra, hogy igenis a magyar bírónak tisztességes jövedelmei voltak, ott vannak a bírságok, az elkobzott javak stb. Igen ám, csakhogy e között s a franczia biró jövedelmei között nagy a különbség, mert a magyar biró jövedelmét a törvény állapította meg, nem önkényesen kicsikart jövedelmek voltak azok, továbbá egész sora van a magyar törvényeknek, melyek megállapítják a bírói felelősséget, s a mely nemcsak vagyonjogi tekintetben, de szabadság tekintetében is igen szigorúan értelmeztetik, sőt a bírónak egész haláláig terjed. Nagy különbség ez mégis, a mely végső eredményben oda vezet, hogy a magyar biró közhatalmi alapokon, mint az államhatalom részese gyakorolja a maga jogát, mig a másik hatalma magánjogi alapokon épül fel. Hogy a bajvivás egész Werbőczy koráig tartott, ebben mind a ketten megegyezünk, - — én is azt mondtam, a t. biró úr is azt mondta, — valamint abban is, hogy a biró nem csupán passiv 94
