Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
47 szemlélője volt a pernek, hanem active bele is avatkozott. Ide vonatkozólag czitálta a t. biró úr Werbőczy III. könyvét, olvasott fel mükifejezéseket. Különböztessük itt meg a Werbőczy előtti jogot a Werbőczy utáni jogtól. Werbőczy azt állítja, hogy ez az eljárás Kóbert Károly idejében hozatott be hozzánk Fran- cziaországból. Én itt kutattam, nem azt, hogy Werbőczy idejében milyen volt a jog, hanem hogy milyen volt a Werbőczy előtti jog. Ebben a jogban igaz, hogy előfordul nagy néha ez a kifejezés : actor meg incattus, de sokkal gyakoribbak az esetek, a hol a biró nem mondja ezeket, hanem egyszerűen, hogy megjelent előttünk pl. Miklós, Jánosnak fia et proposuit isto modo. Ex adversa parte megjelent ez és ez et proposuit stb. A biró csaknem kerülni látszik, hogy az alperes és felperes-féle kifejezésekbe belemenjen. Ezt én különben csak annak illustrálására kívántam felhozni, hogy a magyar per a védelemnek szélesebb teret nyitott, mint a franczia, a hol ha valaki ellen vád adatott be, az már praejudicium volt ránézve, hogy el is fog ítéltetni. Hogy vájjon miben találjuk fel a két jogi rendszer hasonlóságát, abban-e, hogy tökéletesen fedik egymást, vagy csak hasonlók, na e tekintetben felszólaló úrral teljesen egyet értek. Hogy teljesen fedjék egymást, lehetetlen is, mert ilyen két jogrendszert nem is ismerek, •— a vizsgálat tárgyát mindig csak a hasonlóság képezheti. Irányadók a vizsgálatnál, nem a lényegtelen momentumok, tanok, hanem a per természete, fontos momentumai: írásbeliség, a védelem helyzete etc., ebben keresem én a hasonlóságot, vagy ellentéteket — jogrendszer között. Ezt én ki is fejtettem. Hogy nem tudtam több hasonlóságot felfedezni, annak oka nem vagyok, ha találtam volna, objective ép úgy kiemeltem volna, mint a különbségeket s itt ismétlem a nemzeti genius kérdését, a sovinizmust belejátszani a dologba semmi esetre sem szabad engednünk, mert akkor egészen más eredményre fogunk jutni, mint az objectiv elfogulatlan vizsgálódásnak útján. (Elérti.' helyeslés és éljenzés.)
