Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
40 ménynek oly fokú módosítását idézné elő, mely mellett annak intézményi alapeszméje szenvedett volna csorbulást. Erről azonban nincs szó. A közszerzemény alapeszméjével a biztosítás ellentétben nem állhat, mert hisz az intézmény nyújtotta jogok érvényesülésének a házasság megszűnésére való kitolásán, a mi a közszerzeménynek fundamentalis jelentőségű alkateleme, nem változtat; s ha a törvény egyszer jogot ad, nem zárkózhatik el attól sem, hogy e jognak más oldalról megfelelő kötelesség oly könnyű meghiúsítását meg ne akadályozza. A mi pedig más oldalról nyomúl a biztosítás mellett támo- gatólag előtérbe : az a nők helyzetének biztosítása ott, hol annak egyéb módja már alig volna képzelhető. Egész Európában általános az áramlat, mely a házasságban élő nő vagyonjogait kiterjeszteni, biztosítani, s a mennyiben ily jogokkal nem rendelkeznék, az elnyomott s a puissance maritale súlya alatt megbénított asszonynak jogokat nyújtani igyekszik. Nálunk ugyan férji hatalom nincs, s dicséretére legyen mondva jogunknak, soha sem is ismerte azt sem a törvény, sem a szokás. De ezzel a kérdés felett napirendre térni nem lehet. S bár a közszerzemény biztosítását folyton annak kiemelésével és szemmeltartása mellett kívántuk tárgyalni, hogy a kérdés férj és feleség közt teljesen viszonyos, s a mennyire érdekli ez utóbbit, éppen annyi fontossággal bír az előbbire is: mégis a feminismus Európaszerte mindinkább több és több eredményre vergődő küzdelmétől, s az arra való utalástól eltekintenünk nem lehetett. A közszerzemény nem a felsőbb tízezrek, sőt nem is a középosztályok intézménye. Történelmi múltja ott gyökeredzik az apró existentiák szűk gazdasági életkörében, onnan szívta fel erejét, mely az idők rendében házassági vagyonjogunk oszlopos intézményévé izmosította, s ott követel egyúttal reformokat is, a mennyiben jelenlegi szabályozása hiányokat tüntet fel. A problema olyan, mely a tények és tapasztalatok szemüvegén át tanulmányozandó, mely fölött helye lehet az érvek vitájának, hogy a tudomány vihesse a kérdést megoldásra, de egyszerű megtagadással siklani rajta keresztül nem szabad. 72
