Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
30 biztosítását valamelyik házastárs követeli, keresetét valamennyi közszerzeményre irányíthatja, mert az esetleg beruházott különvagyon értékének megfelelő közszerzemény s a külön szerzett közszerzeménynek azokból leendő kivonása azt a közszerzeményt hagyja hátra, melyre a biztosítás rávezetésének, az általános szabály értelmében, helye van. Vagyis mihelyt ad hoc esetben megállapíttatik az, hogy a biztosítással megtámadott vagyonból mennyi a közszerzemény a ttí^^jásíTkötelezettsé^ általános szabályával szemben, az alperesnek kell bizonyítania a különös szabály alkalmazásának szükségét, mivel külön tett közszerzemények fordulnak elő s a különös szabály szerint külön szerzett közszerzeményre a biztosítás nem vihető keresztül. Az pedig, hogy a külön szerzett közszerzeményt hogyan kell bizonyítani, legfelsőbb itélőszékünk elvi határozatai folytán, gyakorlatunkban megoldott kérdés, mivel mindazokban az esetekben előfordul, mikor valamelyik házastárs a maga kezelése és rendelkezése alá követeli ki azt a közszerzeményt, melyet a házasság folyamán ő szerzett. így az «együttes közszerzeménye bizonyítása: a közszerzeményi vélelem és a bizonyítás kérdésének megosztása alapján, a kezelési és rendelkezési jog kiigénylésének perbeli berendezéséhez hasonlóan, a czélnak megfelelően volna keresztül vihető. * * * Az elmondottak rövid összefoglalásával, egy-két előrelátható ellenvetésre való tekintettel is, az eredmények következő összegezésére vagyok még bátor a mélyen t. teljes ülés becses figyelmét igénybe venni: A közszerzemény biztosításának az «együttes» közszerzeményi javakra nézve okvetlenül hely adandó. De lege lata jogunkban a kiindulási pontok a szabályozás e módjára nézve feltalálhatok; de lege ferenda pedig indokolja a méltányosságon nyugvó szükségszerűség. Hogy ez a szükségszerűség miért nem terjed ki a közszerzemény egészére, ezt gazdasági okok, a korlátozásnak mértéken túl menő intensivitásából eredő inconvenientiák s főleg az átmenet fokozatossága igazolják. Mindettől eltekinteni csak az esetben lehetne, ha már a biztosítás részlegessége is az intéz71
