Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
38 módja szerint a biztosítani kívánó házastárs vállaira nehezül s különösebb bonyodalmakra még nem ad okot. Nagyobb compli- catiók csak ott állhatnának elő, hol a közszerzeményi jelleg kimutatása után, annak megállapítása következik, vájjon a szóban forgó vagyon oly közszerzemény-e, melyre a biztosítás elrendelhető. Vagyis forog-e fenn «együttes közszerzeményi) s adható-e hely ennek következtében a biztosítási igény érvényesülésének. Elméletileg ez sem volna bajos, mert hiszen felperesi állítással és bizonyítással szemben, az alperesnek a kizáró okok bizonyításával kell védekeznie; de a határvonal megállapítása együttesen és külön tett közszerzemények között s a szerző tények bizonyításának sokfélesége: a complicátiók egész sorozatát vetheti felszínre. S habár törvényeinkben számos eset van arra, melyekben a bizonyítás praecise meg nem határozható szempontok szerint igazodik, mely szempontoknak fölvétele egyének szerint különböző felfogást mutathat: mégis a biztosítás kérdésének mélyebb jelentősége, messzebbmenő kihatása következtében : a szabályozás határozottságához nagy érdek fűződik. Az esetek hasonlósága legközelebb a végrehajtási törvény 49. §-ában található, hol a feleség ellen vezetett végrehajtás alkalmával az iránt merül fel a kérdés, hogy a házastársak közös birlalatában levő ingóságok közül, a nyilvánvalólag női tulajdont képezőkön kívül, melyeket lehet még a hitelezők érdekének kielégítésére fordítani. A mint a végrehajtási törvényjavaslatának tárgyalásakor az igazságügyi bizottságnak a Ház elé terjesztett jelentésében olvasható, ez ingók megítélésében ily szempontok követendők: «A gyakorlati élet szem előtt tartásával, a rendszerinti viszonyok figyelembevételével és a családi élet rendszerinti követelményeinek megfelelően», a mi joggyakorlatunk által is elfogadtatott. Az ily részleges jellegű kisegítő eszközökre azonban nincs szükség. Alkalmazásuk ugyan kizárva nem lehet, egyes esetekben pedig határozottan eredménynyel is jár. Ma élő jogunk de lege közszerzeménynek minősít, a nemesi és honoratior osztály kivételével, minden házasság alatti szerzeményt, s az ált. polg. törvénykönyv folyamatban levő munkálatainak általánosító iránya e törvényes vélelmet gazdasági és társadalmi osztályokra való tekintet nélkül kiterjeszti. Ha már most a közszerzemény 70
