Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
17 Joggyakorlatunk még szigorúan ragaszkodik a Curia 41. sz. teljes-ülési döntvényéhez,* mely szerint: «A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását avagy biztosítását követelni.» A döntvény indoklása azt a jól ismert eszmemenetet juttatja érvényre, hogy szerzeménynek csak azt lehet tekinteni, a mi az adósságok kifizetése és az ősi javak kiegészítése után fennmarad. (1723 : XLIX. t.-cz.) Ez a jogi szabálya házasfelek által együttesen szezett vagyonra is teljesen alkalmazandó. A házassági kötelék a házas felek élete fogytáig vagy a kötelék törvényes felbontásáig tart, mely időtartam alatt a házasfelek vagyoni állapota több rendbeli esélynek van kitéve, a miből pedig az következik, hogy csak a házasság megszűnésével áll be az az időpont, melyben meghatározható, hogy van-e a házasfelek saját külön vagyonát, esetleg azok tartozásait meghaladó felesleg azaz közszerzemény? Ebből következik, hogy, a közszerzeményhez való jog csak az egyik házastárs halála vagy a házassági kötelék felbontása után érvényesíthető; mert ezen időpont előtt a vagyon szaporodása vagy apadása tekintetében a végeredmény bizonytalan lévén, közszerzemény jogilag nem létezik. Jogilag nem létező dolgokra pedig jogokat érvényesíteni nem lehet. A régebbi jogirodalom és a gyakorlat is állandóan azon az állásponton volt, hogy a közszerzeményi jog a házasság felbomlása / előtt nem érvényesíthető, ügy tekintetett az, épen ezért, mint a törvényes örökösödés egyik esete, s az összes tanok, valamint a törvényes gyakorlat abban foglalhatók egybe, hogy ott, a hol a nő a törvény erejénél fogva (ipso jure) közkereső, az egyik házastárs a másik házastársnak a közszerzeményből ez utóbbit illető fele részről végrendeletet nem alkothat. Az orszb. ért. a közszerzeményre nézve fentartotta előbbi jogunkat, s így, a mint ezelőtt nem volt, úgy most sincs joga egyik házastársnak a másik ellenében a házasság tartama alatt a közszerzemény megosztását, álljon az ingó vagy ingatlan vagyonból, követelni. A mi már most a biztosítást illeti, erre nézve a 41. sz. döntvény indokolása a végrehajtási törvényben foglalt biztosí* 1889 márcz. 1. Márkus, Felsőbíróságaink elvi határozatai II. köt. 1802. sz. 49 2
