Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
16 hogy a nő közszerzeményi igényei biztosításának helye van, mert az nemcsak hogy nem felesleges, de egyenesen szükséges is. A biztosítás hiánya, egy mindeddig még hiányzó lánczszem házassági vagyonjogunkban, mely az intézmények szoros szellemi összefüggését volna hivatva még szorosabbá összefűzni, míg nélküle nyitva marad az útja azoknak a törekvéseknek, melyek régi alapokon nyugvó házassági vagyonjogunk védtelenebb helyeinek ostromlásával, a hagyományos jog felforgatását már nem egyszer megkisérlették. A mi azonban egymagában is elegendő érv a férjes nő házasságából folyó vagyoni helyzetének lehető erősítésére, s így nevezetesen a közszerzemény biztosítására: az a körülmény, hogy e viszonyok elbírálásánál a vezérlő szempont gyanánt a házasságok azon aránytalanul nagyobb contingensét kell vennünk, mely házasságokat nem a felsőbb tízezer köti. Nagy vagyonnál, nagy érdekeltségek mellett, természetszerű, ha oly érdek- complicatiók állanak elő, melyeknél a jog szabályozása az anyagi előnyt a tényleges viszonyok folytán talán aránytalanul osztja szét. Csakhogy a szegénysorsuak, a munkások, napszámosok, kis gazdák házasságánál a helytelen szabályozás nem csak kiáltó igazságtalanságokra, de az existentiák megsemmisítéséreis vezethet. A társadalom ama nagy többségének, mely nap-nap után él, napi keresményén kívül egyebe nincs. A házasság megszűnésének ez osztályokban bonyolult vagyoni következményei nem szoktak lenni. Külön vagyon, hozomány, hitbér, özvegyi jog, özvegyi öröklés: mind oly intézmények, melyeknek e helyütt alig van értelmük, s ha igen, akkor sem jelentenek sokat, s az özvegyen maradt nő aligha fogja jövö existentiáját ezekre alapíthatni. Egyedül a közszerzemény játszik itt szerepet, s mindenesetre fontosabbat, mélyrehatóbbat, mint az oly házastársak között, kiknek azonkívül is volt tetemes vagyonunk. A kis hagyatékok nagy része közszerzeményből szokott állani, s kézenfekvő dolog, hogy a közszerzeményi igények biztosítása a házasságok óriási többségénél: létérdekét képezi mindkét házastársnak, különösen az asszonynak. * ¥ * Mai jogunk álláspontja, mely a közszerzemény biztosítását nem engedi meg, inhumánus. 48
