Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
14 megszorításnak eléggé indokolható oka nincs, sőt inkább igen érezhetőnek véljük jelenlegi jogunkban annak hiányát, hogy e női jogok kellően körülbástyázva nincsenek. A közszerzemény biztosítására is ebből a szempontból van szükségünk. Az özvegyi jog, mely minden esetben a hagyatéki vagyon haszonélvezetét foglalja magában, tárgyi terjedelmét illetőleg különböző lehet a szerint, hogy vannak-e leszármazók avagy nincsenek, s ha vannak kivánják-e azok az özvegyi jognak korlátozását. Kétségen felül áll, hogy az özvegy a közszerzemény felerészének tulajdonbavételével, s az összes egyéb vagyon életfogytiglani avagy újabb házasságkötésig menő haszonélvezetével : a lehető leggenerosusabb gondoskodásban részesül. S ily esetben nem lehet eltagadni annak a kifogásnak jogosultságát, mely az ily terjedelmű, nem korlátozott özvegyi jogot túlsóknak tartja. Csakhogy a tényleges viszonyok nem ezt a képet szokták a vizsgálódó elébe tárni. Mert mindazon esetekben, midőn az elhunyt férj után leszarmazók maradtak, ezeknek eltartása és neveltetése amúgy is az özvegyet illeti, azon az alapon, hogy gyermekeinek törvényes és természetes gyámja. Ha pedig a t. és t. gyámságtól akár végrendeletileg, akár egyéb okok folytán az anya elzáratnék: * bizonyára özvegyi jogában is korlátoztatik, mert alig képzelhető el e korlátozás be nem következése olyan özvegynél, kit vagy a végrendelkező nem talált gyermekei érdeke szempontjából megbízhatónak, vagy a gyámhatóság látott jónak a természetes és törvényes gyámságtól elmozdítani. így áll a dolog kiskorú leszármazók esetében. Ha pedig ezek nagykorúak volnának, az önállóságukkal járó elkülönült gazdasági életkor hozza magával azt, hogy a nagykorú örökösök az özvegyet özvegyi jogában korlátozzák, azaz örökhagyójuk rájukszállott vagyonának teljes élvezetébe lépjenek. Ha ez nem történik : úgy az özvegyi jog nemkorlátozása békés megegyezésre utal özvegy és örökösök között, mikor is sérelem eo ipso egyik oldalról sem merülhet fel. korlátozására, esetleg kiküszöbölésére vezessen: nem szabad ás nem is lehet, mert az özvegyi jog haszonélvezetet biztosít a nő részére, a közszerzemény pedig tulajdont alapít. (Jegyzőkönyvek II. f. 37—40., 81—82. lapok). * 1877: XX. t.-cz. 35. §., 37. §., 38. §., 39—40. §§. 46
