Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
28 ily értelemben indokolhatóan kimutatható tényekre való hivatkozással történhet». Ha ezt a kijelentést szemiigyre veszszük, úgy azt találjuk, hogy a Curia nem mondja ki elvileg, hogy a bírói határozat értelmezése jogkérdés, hanem szükségesnek tartotta kimondani, hogy a felebbezési bíróság az elbírálásra nézve döntő súlylyal biró értelmezési jogszabályt sértett meg. Ez a megsértett jogszabály azonban oly általános és tágkörü értelmezési szabály, hogy minden értelmezés az alá vonható, mert minden értelmezés ilyen jogszabályon alapszik. Mert ha értelmezési jogszabály megsértése az, hogy a biró olyasmit olvasott ki az ítéletből, a mi nincs benne, akkor ez a szerződésre nézve ép úgy áll. Ha tehát a bírói határozat értelmezésének kérdését ezen tágkörü értelmezési szabály alapján jogkérdésnek tekintjük, akkor a szerződések értelmezését a jogkérdés köréből kizárni nem lehet. Hl. Eddig a kérdést de lege lata tárgyaltam. Nézzük most, mily szempontból kell azt de lege ferenda tekinteni, vájjon szüksé- ges-e e tekintetben a törvényben intézkedni vagy nem. Miután a végleges polgári perrendtartás megalkotása tervbe van véve és a mennyiben sommás éljárásuk fölül vizsgálati része valamely hiányban szenvedne, azt a végleges polgári perrendtartásban helyrehozhatjuk: ennélfogva a kérdés legislativ megfontolása időszerű. A német polgári perrendtartás novellájának e napokban törvényhozási tárgyalásánál egyik részről indítványozták, hogy a jogügyletek értelmezésének kérdése a fölülvizsgálat köréből kizárassék. Ezt az indítványt, — a mely a bizottság jelentése szerint «úgy az egyes országok kormányai, mint a bizottság kebelében élénk ellenzésre talált)) — mellőzték, mert a fölül- vizsgálatot közelebb hozná a semmiségi panaszhoz, a mi nem kívánatos. Azok után, a miket kifejtettem, természetesen én is a felülvizsgálatnak ily megszorítását elfogadhatlannak tartom. Ha elfogadjuk azt, hogy az értelmezés kérdése ha nem is mindig, de sok esetben jogkérdés, — hogy továbbá ennek a kérdésnek 28
