Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
27 tak, bizonyos cselekményeket elkövettek vagy elmulasztottak, a melyekből a biró a felek akaratát az értelmezés czéljából meg akarja állapítani, azt a ténykérdés bírája saját jogkörében véglegesen állapítja meg. Azonban az, hogy ezeknek a nyilatkozatoknak mi a jogi hatásuk, hogy azokból a szerződés értelmezésére nézve mily jogi következményeket kell és lehet levonni, az már nem ténykérdés, hanem a jogi elbírálás tárgya. A mint a rómaiak azt kifejezték: Juris peritus de facti qualitate, non etiam de ipsius facti veritate respondet. Ha mi azt mondjuk, hogy az értelmezés az akarat figyelembevétele folytán mindig ténykérdés, akkor egy másik incon- sequentiába jutunk. Nemcsak a törvény és a felek akaratnyilvánításai képezik az értelmezés tárgyát, hanem a bírói Ítélet is. Már pedig egyenlő értelmezési szabályok állanak fenn a törvényre, a jogügyletre és az Ítéletre; az ítéletnél is, ha azt értelmezni kell, azt kell vizsgálni, hogy mit akart a biró az Ítélet egy bizonyos kijelentésével mondani. Ha ezen az alapon azt mondanék, hogy a bírói ítélet értelmezése mindig ténykérdés, akkor előáll az a helyzet, hogy a curia felülvizsgálati tanácsának határozatát végérvényesen nem ez maga, hanem a felebbe- zési bíróság értelmezi. Ilykép a felülvizsgálati tanácsot magát elzárjuk attól, hogy megmondja, mi volt az ő akarata és az kénytelen nyugodtan nézni, hogy e felebbezési bíróság egészen helytelenül értelmezi kijelentéseit. A belga judicatura, a mely szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy az akarat elbírálása mindig ténykérdés, tényleg ezt a tételt állította fel, és a belga bíróságok kimondották, hogy az ítélet értelmezése mindig ténykérdés. A német birodalmi Eeichsgericht és a mi legfelsőbb bíróságunk az ellenkező álláspontra helyezkedett és kimondta, hogy az ítélet értelmezése mindig jogkérdés. 1896. január 28-án hozott határozatában a Curia felülvizsgálati tanácsa ilykép nyilatkozik : «Lényeges és az elbírálásra nézve döntő súlylyal biró jogszabályt sértett meg a felebbezési bíróság az alapperbeli 623/93. sz. curiai Ítélet értelmezése körül, mert valamely bírói ítélet tartalmának megállapítása és annak értelmezése csak az abban kétséget kizáróan felismerhető, a valóságnak megfelelő s 27
