Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
26 Az Apáthy-féle tervezet, a mely szigorúbban ragaszkodik az akarati dogmához, e ponton fenn akarja tartani az akarat befolyásának látszatát, azonban csakis látszatát, mert a valódi akarat helyébe egy vélelmezett akaratot állít fel. A tervezet 137. §.-a szerint: «Ha a szerződés szavai kétesek vagy több értelműek, azok a felek vélelmezhető akaratának megfelelően értelmezen- dők. E mellett tekintettel a szerződés természetére és czéljára, továbbá a szerződést megelőző alkudozásokra, a szavaknak olyan jelentőség tulajdonítandó, mely mellett a szerződés joghatállyal bírhat». Ha közelebbről szemügyre vesszük ezt a rendelkezést, arra a tapasztalatra jutunk, hogy az értelmezés itt oly elemekre van alapítva, a melyek szorosan összefüggnek jogi szabályokkal. A szerződés természetének és czéljának meghatározása többnyire a szerződés jogi minősítése, mert a gazdasági czél egyszersmind a jogi czél is. — A szerződést megelőző alkudozások felhasználásánál pedig nem szabad sohasem szem elől téveszteni azt, hogy a mint azt az Apáthy-féle tervezet 37. és 81. §-ai is összhangban általános joggyakorlatunkkal kimondják, a szerződést előkészítő tárgyalások nem kötelezők és írásbeli szerződés esetében az okirat szerkesztésekor vagy azt megelőzőleg keletkezett azon szóbeli megállapodások, melyek az okirattal ellenkeznek vagy újabb toldásokat tartalmaznak, rendszerint figyelembe nem jöhetnek. Az osztrák polgári törvénykönyv 887. §-a szerint az ily szóbeli megállapodások sohasem vehetők figyelembe. Valahányszor tehát ezen előzetes tárgyalások értelmezés czéljából felhasználtatnak, mindig felmerül a kérdés, hogy nem ment-e a bíró az értelmezésen túl és nem tulajdonított-e az előzetes tárgyalásoknak jogellenesen kötelező erőt. A mint ezekből látjuk, tisztelt teljes ülés, igen csekély lesz azon esetek száma, a melyekben a biró az értelmezésnél a felek valódi akaratát fogja kutatni. Ismételem, t. teljes ülés, hogy ezzel nem helyezkedem semmiféle elmélet merev álláspontjára, és megengedem azt, hogy egyes esetekben a biró a szerződés értelmezése végett a felek akaratát figyelembe veszi. Azonban mi következik abból? Nézetem szerint csak az, hogy azoknak a ténykörülményeknek a megállapítása, a melyekből a biró a felek akaratát következteti, nem esik felülvizsgálat alá. Hogy a felek bizonyos nyilatkozatokat megtettek, bizonyos leveleket váltot2ü
