Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
24 ményekből folyólag nyilvánvalóan tudomásának kellett lennie. És a német polgári törvénykönyv, a mely pedig elvileg az akarati dogma elméletének alapján áll, a 119. §-ban teljesen elveti a semmiség megállapítását és csakis a nyilatkozat megtámadását engedi meg a tévedő félnek, ha feltehető, hogy a ténykörülmények ismerete és az eset észszerű megfontolása mellett a nyilatkozatot nem tette volna meg. Látjuk tehát, hogy az akarati dogma még a jogügyletek érvényességének terén is tetemesen korlátozva van. Már pedig ez a tér az, a hol az akarat figyelembevétele tulajdonképen helyt foglal. A szerződés értelmezésénél annak már sokkal szükebb tere nyílik. És ba nem is megyünk el odáig mint Danz, a ki fentemlitett művében azt mondja, hogy az akarat csak akkor jöhet figyelembe, ha arról van szó, hogy érvényes-e a jogügylet vagy nem, azonban egyáltalában nem jöhet figyelembe akkor, a mikor a már érvényesnek elismert szerződés alapján kell a felek jogait és kötelezettségeit megállapítani; mégis az alábbiak figyelembe vétele mellett be kell ismernünk, hogy daczára annak, miszerint kereskedelmi törvényünk és a német polgári törvény- könyv a jogügyletek értelmezésénél is a felek akaratára súlyt helyez, mégis igen ritka lesz az az eset, a mikor a biró a feleknek a szerződésből ki nem vehető akaratát az értelmezés alapjává teheti. A szerződés értelmezésére főkép akkor van szükség, ha a szerződés intézkedései vagy hézagosak vagy homályosak, azaz magából a szerződésből világosan ki nem tűnik, hogy a szerződő felek mit akartak. Ebben az esetben lehetséges, hogy a felek a szerződés megkötésénél ugyanazt akarták, azonban akaratukat vagy nem fejezték ki, vagy pedig azt nem világosan tették. Azonban lehetséges az is, hogy a felek már a szerződés megkötésekor is különböző akarattal bírtak és mindegyik azon nézeten volt, hogy az ö akarata nyert a szerződésben kifejezést. A gyakorlatban úgy áll a dolog, hogy rendszerint az utóbbit kell feltenni, mert, ha nincs egyáltalában, vagy nincs világos akaratkijelentés, akkor nincs alap, a melyből a felek akaratmegegyezésre következtetni lehetne. Ha az akarat ezen eltérése folytán a szerződés akár mint semmis, akár megtámadás folytán hatálytalan: akkor értel24
