Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
20 Kétségtelenül vannak a jog terén oly értelmezési szabályok is, a melyek logikai vagy nyelvtani szabályokból folynak, illetőleg egyidejűleg általános nyelvtani vagy logikai szabályok is. Azonban igen nehéz megvonni a határvonalat, hogy mely szabályok tisztán ilyenek és hol kezdődik ezen szabályoknál a jogi jelleg. Még ha helyesnek is fogadjuk el a német polgári törvény- könyv indokolásának azt az álláspontját, hogy az ily értelmezési szabályokat lehetőleg ki kell küszöbölni a törvénykönyvekből: már maga az a tény, hogy egyes törvénykönyvek mégis felvettek ily szabályokat, bizonyítja azt, hogy azokat nem lehet olyanoknak tekinteni, mint a melyek a jogtól egész idegenek. Mihelyt valamely értelmezési szabály jogi viszonyokra nyer alkalmazást, az jogi tartalommal telik meg még akkor is, ba különben csak általános nyelvtani vagy logikai szabály. Ezen állásponton van a kir. Curia felülvizsgálati tanácsa is, midőn 1896. május 28-án hozott határozatában a következőket mondja : «A jelen felülvizsgálati kérdés lényege abból áll, vájjon helyesen értelmezte-e a felebbezési bíróság a B) és C) alatti szerződések 10. illetve 9. pontját, mert ba e részben értelmezési szabályt sértett meg, különösen pedig, ha az idézett szerződési pontok szövegét akár a nyelv, akár az észtani magyarázat elveivel ellentétesen értelmezte, ítélete szerkezeténél fogva egészben megdől, egyébb érvei tárgytalanokká válnak.» Igen helyesen, mert igaz ugyan, hogy vannak értelmezési szabályok, melyek a logikában is helyet foglalnak, de mihelyest ezen szabályok olyanok, hogy jogi kérdés elbírálásánál is figyelembe jöhetnek, akkor kétségtelen, hogy az ilyen értelmezési szabályok is jogi tartalommal bírnak. Egyesek ugyan nem állítják fel ily mereven a tételt, hogy az értelmezési szabály nem jogszabály, azonban mégis azt mondják, hogy értelmezési szabály csak az, a mi a törvényben van, vagy legalább is a joggyakorlatban ki van fejlődve, az az értelmezés azonban, a mit a biró az egyes esetek alkalmával kifejt, az nem jogszabály. Azonban igen nehéz megtalálni a határt, a melynél megszűnik az értelmezés általános szabály lenni és csak különös jogesetre alkalmazható. Azon jogszabályok, melyek törvénybe vannak foglalva, minden esetre általános jogszabályok. A joggyakorlat ezen törvényes szabályokon kívül még számos 20
