Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
44 talansága a megtartott tárgyalásból kitűnnék minden oly esetben, melyben a tárgyalás elhalasztása az alperest terhelő bizonyítás felvétele végett válik szükségessé. Külföldön egészen más viszonyok lévén, egészen más felfogásokkal találkozunk e tekintetben. Angolországban a «barrister» azaz a bírósággal érintkező ügyvéd nem perelheti a megbízót a díjak végett, hanem a dijakat az «attorney» vagyis a féllel érintkező ügyvéd határozza meg és helyezi mint az ő kiadását a megbízó számlájára; másrészt azonban joga van a barristernek valamely megbízást az attorneytől el nem fogadni, ha a díjak azonnal meg nem fizettetnek. (Entwurf einer Geb. Erd. Anghang A és В.) Végrehajtható Francziaországban az avoué díjait megállapító határozat a pervesztes ellenféllel szemben, azonban három nap alatt benyújtandó ellentmondásnak van helye, mire a kérdés sommásan tárgyaltatik. (Kaviárt, Le Tarif en matiére civile. VI. Exécutoire de Dépens.) Végeredményben ezen végrehajtható határozat tehát szintén fizetési meghagyásként jelentkezik. Ellenben az ügyvéd méltóságával ellenkezőnek találtatik az ügyvédi díjat a saját féllel szemben perelni, sőt ily per indítása azelőtt fegyelmi eljárást vont maga után. Ezen jelenség magyarázatát a hagyományos tudomány egyrészt a római jog receptiójában leli, a mely szerint a per befejezése előtt az ügyvédi díjra nézve kötött szerződés érvénytelen volt, azon alapfelfogás folytán, hogy az ügyvéd patronusa a kliensének, a ki csak önkénytes adományokat fogadhat el, másrészt pedig magyarázatul szokott szolgálni azon aggály, hogy az ügyvédi díjak iránt folytatott per a megbízás intim, sőt deli- cat természetét szétrombolja.* Nézetem szerint ezen hagyományos indokolás mellett inkább gazdasági okokra kell ezen jelenséget visszavezetni; ugyanis Angol- és Francziaországban az ügyvédség ketté osztása keresztül lévén vive,** ott a bíróságokkal érintkező ügyvédekre nézve numerus clausus áll fenn, minek folytán ezek * Dalloz: Avocat. ** V. ö. Lányi Bertalan: Az ügyvéd, mint meghatalmazott. Jogt. Közi. XVIII. évi'. 1883. 169., 177., 193., 201. tt
