Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
33 ződési szabadságnak a tarifa mellé való állítása által. Ezen czél azonban a szerződési szabadságnak óvatos módon való megszorítását korántsem zárja ki oly visszaélések meggátlása végett, melyek egész vidékek gazdasági romlására vezethetnek, hiszen csak egy aránylag csekély latitude respectálásáról van szó. Ezért minden fix maximum megállapításának mellőzésével, mely igazságos soha sem lehet, a legajánlatosabbnak mutatkozik az ügyvéd és megbízója közötti előleges szerződésnek azon részét, mely a biróilag azon ügyben a tarifa szerint megállapítandó összegnek valamely megállapítandó hányszorosát pl. másfél- szeresét meghaladja, a laesio elve alapján a franczia jog példájára biróilag nem érvényesíthetőnek kinyilvánítani mindazon ügyekben, melyekben bírósági eljárás volt folyamatban; és ugyanezen mérték szerint de csak kifogás utján érvénytelenít- lietőknek nyilvánítani a tisztán perenkívüli ügyekben kötött szerződéseknek ama részét, mely a keletkezett költségper folyamán bírói megállapítást nyerő díjaknak valamely hányszorosát, tehát pl. másfélszeresét meghaladja. Ezen perenkívüli dolgokat illetőleg ugyanis a biró szakértelemmel nem tartozik bírni a végzett ügyvédi munka értékére nézve, és ily esetekben ennélfogva bizonyítással győzendő meg a munka értéke felől, természetesen contradictorius eljárás utján. Az ügyvédi díjak tárgyában kötött előleges szerződéseknek a sérelem czímén való hatálytalaníthatására jogosan hozható fel érvül, hogy az ily szerződésnek tárgya, vagyis az ügyvéd által végzendő munka maga is a legnagyobb mértékben határozatlan terjedelmű és nem is a megbízó akaratától függ. Hiszen az új Prtsi tervezet 105. §-ának második bekezdése a kötelező ügyvédi képviselet esetén a 104. §-ban felállított vélelmezett ügyvédi hatáskört majdnem korlátozhatatlanná teszi, előírván, hogy az csak a pernek lemondás, egyezség vagy elismerés utján való befejezése tekintetében korlátozható, a nem kötelező ügyvédi képviselet esetén pedig bármely korlátozás csak annyiban érvényes, a mennyiben az a meghatalmazásból magából kitűnik. De ezenfelül is ki tudná egy pernek esélyeit előre meghatározni? Ezek mind oly körülmények, melyek a consensusnak a laesio miatti érvényteleníthetését theoretice is igen megkönnyítik, minthogy a kötelem egész lényéből folyik, 3 33
