Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)

Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]

34 hogy a tartalmát képező szolgáltatás teljesen meg legyen hatá­rozva. (Zlinszky p. 473.) E mellett rendelkezésre áll a külföldi példák egész soro­zata. Francziaországban az 1810. évi deczember 14-iki Decret ekkép intézkedik : «Vonlon s que les avocats taxent eux me­ines leurs honoraires avec la discretion qu’on dóit attendre de leur ministere. Dans le cas ou la taxation excéderait les bornes dune juste moderation, le conseil de discipline la réduira en égard á l’importance de la cause et ä la nature du travail; il ordonnera la restitution, s’il у a lieu, mérne avec reprimande», mely rendelet ugyan az 1822. évi november 20-iki ordonnance által hatályon kívül helyeztetett, de azért a gyakorlat által még mindig követtetik.* Hasonló czélzattal intézkedik a német birodalmi Gebühren­ordnung, a melynek 93. §-a így szól utolsó bekezdésében: «Hat der Rechtsanwalt durch den Vertragschluss die Grenze der Mäs- sigüng überschritten, so kann die durch Vertrag festgesetzte Ver­gütung im Prozesswege, nach eingeholtem Gutachten des Vor­standes der Anwaltskammer bis auf den in diesem Gesetze be­stimmten Betrage herabgesetzt werden.» Mellőzöm a kis német államok különböző, hol íix összeg szerinti, hol complicáltan construált megszorításait. Nem hagy­hatók azonban említés nélkül az Ugyv. Rendtartásunk55. §-ának azon idevágó ismert rendelkezései, melyekben a fél az előleges egyezkedésben meghatározott jutalomdíj aránylagos leszállítá­sát per utján kérheti. Az ügyvédi díjra vonatkozó szerződési szabadság megszo­rításának keresztülvitele tehát sem precedens nélkül nem áll, sem theoretice nem construálhatatlan, sem pedig az ügyvéd érdekeit nem sérti a javasolt módozatban, sőt ellenkezőleg libe­rálisabb valamennyi idézett és általam ismert módozatnál, mert egy méltányos tarifa szerint, tehát a biró által szükségkép he­lyesen megállapítandó összegnek még másfélszeresét tűzi ki például maximalis határul a szerződési latitude-nek. * Motive zum Entwurf einer Gebührenordnung für Rechtsanwälte. Anhang A. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom