Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
25 hogy a pervesztes a perköltségeket s a legyőzött a hadikárpótlást azért viselik, mert ők adtak okot1 a perre, illetve hadjáratra, nem egyéb mint a jogi terminológiával palástolt azon tétel, hogy: a ki perköltséget és hadikárpótlást fizetni nem akar, az engedjen minden körülmények között, akár igaza van, akár nincs, mert hogy ki lesz a győztes, azt előre látni nem lehet, annyival kevésbé, mert, mint már említettem, a per számos esetben az anyagi igazságot nem szolgálja, mint pl. — még a legideálisabb képzettségű bírói kar és egy minden bizonytalanságtól mentes anyagi jog feltételezése mellett is — mindazon esetekben, melyeknél a per kimenetele bizonyítási nehézségeken múlt. és végül midőn a per oly silány döntési eszköz segítségével intéztetik el,;minő az eskünek letétele, — mert továbbá a per ezenfelül számtalan esetben bár korántsem czélza- tosan, de igenis tudatosan mellőzi az anyagi igazságot, t. i. ott, hol tényleg a bizonyítást a rendelkezési elv korlátolja, hol annak eldöntésénél vélelmek, contumaciák és prseclusiok szerepeltek, a mely számtalan hátrányok ellensúlyozására a perrendtartások által nyújtott facultativ orvoslatok Monger2 gyönyörű érvelései szerint is csak a vagyonosok előnyére szolgálnak, a vagyontalanok hátrányára, kiknek azokat igénybe venni módjukban nincsen és ilyképen közvetve maguk is eszközeivé lesznek az anyagi igazság háttérbe szorulásának. És mégis — annak eldöntésére, hogy ki okozta a pert, szabály szerint kizárólag a per kimenetele szolgál, vagyis az: hogy ki lett a győztes! Ezen szabály az ok és okozat fogalmának az előzmény és következmény fogalmaival való tudatos felcserélésén alapszik és e tekintetben az ordáliákra8 emlékeztet, csakhogy ezeknél is kevesebb ethikai alappal bír, mert itt hiányzik a küzdők és a bíróság részéről a hit, — a törvényhozó részéről pedig a meg1 У. ö. Plósz Sándor: Beiträge zur Theorie des Klagerechtes és a Plósz Sándor-féle magyar polgári perrendtartási tervezet indokolásának 232. és köv. oldalait. 2 Anion Menger: Das bürgerl. Recht und die besitzlosen Volks- Klassen. 3 Az ordaliák (istenítéletek) biróság előtt lefolytatott fegyveres párviadalok, melyeknél a biróság a viadal kimeneteléhez képest utólag mondta ki a pervesztést és a marasztalást, vagy büntetést a legyőződre, a ki akkorára nem ritkán már halott volt. 25
