Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
26 győződés, melyet pusztán ú. n. czélszerüségi okokra alapítani csak a dilettantismusnak nézhető el. A legnagyobb elismerést érdemlő újításai tehát az 1693 : ХУШ. tvcz. 111., 113. és 114. §§-nak az, hogy lehetővé teszik a pernyertesnek költségekben való marasztalását azon esetekben, midőn az alperest késedelem nem terheli, midőn a pernyertes sikertelenül és elegendő ok nélkül vett igénybe valamely támadó vagy védő eszközt, és végül, midőn mulasztás vagy hiba terheli a pernyertest. Azon gazdasági károkat, melyeknek okozójává válik a pervesztes léinek költségviselését megállapító szabálya, korántsem képes igazolni azon hangoztatott czélszerüségi ok sem, hogy erre a könnyelmű perlekedési kedv korlátozása végett van szükség, mert a perlekedés korlátozása magában véve nem lehet állami érdek, minthogy ily repressiv rendszabály a jogbiztonságnak végeredményben mindig csak kárára van, A kereskedő ember tudja csak igazán azt, a mit hányszor észlelni elmulaszt a jogász és különösen a biró, a ki a sok dogmatikus indoktól gyakran nem is látja az anyagi igazságtalanság mérvét — hogy t. i. a per mennyire hasonlít a harcz- hoz és háborúhoz, a melyben a véletlen és az eljárási körülmények behatásai igen káros befolyással vannak az anyagi igazság érvényesülésére és hogy ezen esélyeknek a költségviselési kötelezettségekkel való súlyosbítása mily gazdasági horderő- vel bir.* * De lege ferenda a perköltségek viselésének kérdését akként tartom megoldendónak, hogy : 1. azon esetekben, melyekben a pervesztesnek rosszhiszemű pereskedése megállapítható, az egész perköltség viselésére a pervesztes kötelezendő, mert ezen esetekben a pervesztesnek egy tiltott cselekménye, t. i. a konok perlekedés — és ebből folyólag a kártérítési kötelezettséget is jogelméletileg megconstruálható; 2. minden más esetben a pernyertes is kötelezendő lenne perköltségek viselésére. Mert tekintve, hogy az önsegély és önbíráskodás tiltott cselekmények, kétségbevonhatlannak tetszik előttem, hogy a pernyertes a vitássá vált jogának megvalósíthatását és végeredményben a vitatott jognak gazdasági értékesíthetését, mely nemcsak az ellenfél magatartása, hanem számos anyagi- és perjogi elévülések és prseelu- siók által is veszélyeztetve van, — tényleg maga a per által szerzi meg,-26
