Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
24 vény vonatkozó rendeletéből folyónak mondja a pervesztesnek a költségben való marasztalását. Mert minden törvénynek erkölcsi létjogosultsága okokban vagy czélokban fekszik. Az okok létezését Boissou maga czáfolja sorra: Condemnation aux dépens czímű munkájában. Az az állítása pedig, hogy a törvény által létesített megoldása a perköltség viselése kérdésének szerfelett czélszerű, — roppant naiv. B.Noest: Die Prozesskosten czímű művében ezzel teljes ellentétben találóan veti fel, hogy az adósok túlnyomó része azért nem fizet, mert, nem bír fizetni, s ha ehhez járul még az a reflexió, hogy nem egy adós, a ki még magához jöhetett volna, teljesen tönkre ment sokkal inkább a perköltségek, mint a kamatok révén, — akkor jogosult az aggály, hogy a törvény önkényesen és ingyen juttatja jelentékeny gazdasági előnyhöz a hitelezőket, kik könnyelmű hitelezés vagy a chicane és ravaszság alkalmazásával ép oly «vétkesek» lehetnek a «pervesztésben» mint az adós. Ezen és hasonló megjegyzések után indokoltan kiált fel az iró: «Diese Erwägungen lassen es biltig zweifeln, ob unser Gesetz das richtige getroffen hat, indem es in dem Unterliegenden den Sünder sieht, welcher die Ge- sammtkosten des Prozesses als Strafe einer Verfehlung, als Ausgleich seines Unrechts zu tragen hätte.» A jelen állapotot törvényhozói törekvések czéljául állítani oda tehát naiv dolog. Nem is habozok tovább kijelenteni, tisztelt uraim, hogy az az ok, a melynél fogva a pervesztes a perköltségekben marasz- taltatik, egy azért oly nehezen megtalálható, mert tulajdonképen egészen bevallhatatlan ok, t. i. nem egyéb mint az ú. n.: erősebbnek joga, a ki magát a legyőzött hátrányára minden teher alól mentesíti. Ezen tulajdonképen egészen barbár elv, mely a jogi terénumokba becsempészve a hadi kárpótlás és perköltség czímek alatt húzódik meg, — minden erkölcsi alapot nélkülöz, magánjogilag, vagyis a jogegyenlőség alapján eon- struálhatatlan* és de lege ferenda kiirtandó. Mert az a formula, * Kohler : Der Prozess als Bechtsverhältniss 8 . 1. és Menger a Grünhut-féle Zeitschrift VII. 657. 1. szintén magánjogilag construál- hatlannak tartják a perköltségben való marasztalást. 2t
