Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
23 kezik mindazon esetekben, mikor a pervesztességet kimondó határozat a legteljesebb anyagi igazságot tartalmazza és a pervesztes gondatlan vagy épen rosszhiszemű perlekedésével egy civilis quasi delictumot követett el. A gyakorlati esetek túlnyomó részében ezen két conditio sine qua non közül azonban egyik feltétel sem forog fenn. Eltekintve úgy a bizonyíthatás nehézségeiben, mint a joggyakorlat ingatagságában rejlő veszélyektől, addig a míg a polgári perekben bizonyítási okokon kívül döntési eszközök, eskü, és vélelmek, praeclusio és contumacia szolgálnak az Ítélet alapjául, a: res judicata pro veritate habetur elve csakis az állam kényszerhatalmában leli igazolását a mi menthető egyrészről ez anyagi igazság lehető megközelítésének törekvésével, másrészt azzal, hogy az önbíráskodás megengedése és az ú. n. alaki igazság propogálása között az utóbbi még mindig a kisebbik rósz; — semmi esetre sem szolgálhat azonban alapul arra, hogy a pervesztés tényéből a vesztes eljárásának jogtalanságát vagy épen dolosus vagy cul- posus voltát következtetni lehessen, ha pedig nem tagadható, hogy a pervesztes jogosan perelt, akkor ebből a ténykedéséből kártérítési igényt senki sem formálhat, mert: Nemo laedere videtur qui suo jure utitur.1 Mellőzöm a Dalloz-féle theoriát, melyről nem hiszem, hogy sok híve akadna és a mely a perre lépők között egy tudtukon kívül létrejött jogügyletből folyólag kívánja a pervesztest a szerinte mindkettő által előrelátott perköltségekben marasztalni.2 3 Ugyanis nem tételezhető fel senkiről, hogy a perköltségeket fizetni ő akarja, mert a mai rendszer mellett épen ellenkezőleg mindenki azon reménynyel áll perbe, hogy mint pernyertes a költségektől mentes fog maradni, tehát a perből ily civilis kötelem egyáltalán nem construálható, a mi ismét teljesen kizárja, hogy a pervesztesnek bárminemű szavatosságáról lehessen beszélni. Csak úgy nem fogadható el komoly feleletül a fölvetett kérdésre Marcellin Boissou megoldása,8 ki egyszerűen a tör1 V. ö. ellenkezőt: Magyary:~A magyar polgári peres eljárás alaptanai. 21. §. Lásd ugyanott Windscheid, Waldner és Weber rokontermészetű nézeteinek rövid ismertetését. 2 Dalloz Repertoir: Frais et dep, no. 48 és köv. 3 Marcellin Boissou: De la condamnation aux dépens. 23
