Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
1» aránytalanságban állott. Ennek kiegyenlítésére szolgált azután a bírónak az a joga, hogy ha a szabályszerinti díjazás méltánytalannak mutatkozott, akkor az ügyvéd kérelmére a tényállásfelvétel és a főtárgyalás fejében a rendesnél magasabb díjat állapíthatott meg. Az átalányrendszer alapján állottak Poroszország, Baden, Waldeck, Bréma stb. Ezeknél vagy csak egyetlen egy fix taksa járt folyamodási fokonként, vagy mint a német birodalmi díjtörvénynél előadtam, a per kiemelkedő és kevés számú főmozzanatai alapján történtek a díjmegállapítások. Ezen rendszereknél a pertárgy értéke szolgál a díjmagasság meghatározásának fémértékéül; az ügyvéd által végzett munkamennyiség szempontja pedig teljesen háttérbe lép, és e helyett egy új szempont lép előtérbe, tudniillik, hogy contradictorius-e a cselekmény illetve tárgyalás, vagy sem. E szerint kisebb díjak járnak az egyezség, makacsság, elismerés, joglemondás stb. útján befejezett perek esetén, továbbá fél akkora vagy még kevesebb díj jár a bizonyítási eljárásokért mint a tulajdonképeni contradictorius cselekményekért. Egy külön csoportba sorozhatok végül azon államok, melyek különböző eljárási nemeknél az előbbi csoportok valamelyikébe tartozó különféle rendszereket alkalmaznak. Ilyenek Braunschweig, Sachsen-Meiningen és Anhalt. Ki kell még emelni, hogy a legtöbbje az említett díjszabásoknak, sőt még az átalányrendszer szerint alkotottak némelyike is, a díjmegállapítás külön alapjául ismeri el és külön díjjal honorálja a tényállásfelvételt és a jogesetnek az ügyvéd által ez alkalomból történő construálását. Bár nem tételes jog, de itt érdemel említést az osztrák ügyvédség initiativája folytán szerkesztett osztrák ügyvédi díjtörvényjavaslat is. Ugyanis a X-ik osztrák Advocatentag 1896 őszén bizottságot küldött ki egy oly díjszabás megalkotására, mely ne csak a chablon, hanem az érdemleges munkára is kitérjeszkedjék. Ezen bizottság azonban nem egy, hanem két javaslatot dolgozott ki és pedig a többség javaslata az átalány, a kisebbségé a különdíjrendszer szerint készült. Az 1897 május 8—5. napjain Bécsben összegyűlt kamarai kiküldöttek ülésén, melyen az osztrák igazságügyi kormány is két kiküldöttel 2* 19
