Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
18 ben is jár díj és pedig a szerint, hogy az iratok 1—50, 50 100, és további 50—50 oldalból állanak; vagy pl. a bizonyítási és ellenbizonyítási eljárásnál minden bizonyítási tétel önálló alapot képez a díjmegállapításra.'“ Egy másik csoportot képeznek azok, melyeknél csupán ama cselekmények szolgálnak a díjmegállapítás alapjául, a melyek a perben fontosabb mozzanatokat képeznek, és a peres eljárásnak, hogy úgy mondjam, csontvázát képezik, míg a többi szolgáltatások díja az előbbieknek díjában már benfoglaltaknak nyilváníttatik; a főszerepet ezeknél tehát a periratok és a tárgyalási határnapok játszák. Ezenkívül alszabályok állíttattak fel, melyek a végzett ügyvédi munka faji minőségéhez is igyekeztek a díjakat idomítani, így pl. különböző a tárgyalás és a perirat díja a szerint, a hogy főkérdést vagy incidentalis és mellékkérdést fejteget. Ezen rendszereknél nagyobb szerepet játszik egyszersmind a bíró mérlegelése, a kinek belátásától tétetett függővé, hogy a felállított minimumok és maximumok közül válasszon. Ilyenek: Mecklenburg, Sachsen- Weimar, Schwarzburg-Rudolstadt. Másoknál, így az említetteken kívül még Hessenben is a bírónak joga volt a puszta ismétlések és haszontalan hosszadalmasságok esetén a periratokért kevesebbet állapítani meg, mint a mennyi az oldalszámok szerint különben járna. Ezen csoportba sorozandók még Hannover és Schaumburg-Lippe is. Megjegyzem, hogy ezen rendszerek leginkább az írásbeliség álláspontján levő államokban fejlődtek ki. A harmadik csoportot ezzel szemben azon államok képezték, a melyeknél a szóbeliség uralkodott a perben mint pl. Bajorország, Würtemberg, Oldenburg és Lübeck. Itt a fősúly a tárgyalások díján feküdt, a mi mellett a többi cselekmények díjazása elenyészett. Egészében ezen rendszer nagyon az áta lányrendszer jellegével bírt, annak főhibájával együtt, hogy a díjazás sokszor a végzett ügyvédi munka mennyiségével feltűnő * * Motive zu dem Entwurf einer Gebührenordnung für Rechtsanwälte. (Drucksachen des Reichtags 4. Legislaturperiode II. Session. 1879. Nr о 6.) Anhang B.: Uebersicht des bestehenden Rechtszustandes bezüglich der Anwaltsgebühren im Civilprocesse. 18
