Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Az ági öröklésről. Barna Ignácz, Enyiczkey Gábor és Kégl János jogászegyleti előadásai [143., 1898]
10 A bizottság jegyzőkönyveiben közölt örökösödési jogi tervezeti vázlat a törvényes örökösödésnél a vagyoneredet figyelembe vétele vagy mellőzése kérdését hallgatással mellőzi. De bőséges kárpótlást nyújt ezért azon munkálat, melyet az örökösödési törvénytervezet szerkesztője Schwartz Gusztáv tanár úr az ági Öröklés kérdéséről «jelentés és vélemény» alakjában épen a közelmúlt napokban a törvénykönyv tervezetét előkészítő bizottság elé terjesztett, mely jelentést és véleményt nekem ugyan csak rövid pár nappal ezelőtt nyílt alkalmam olvashatni, mely okból nem rendelkeztem elég idővel arra, hogy azt behatóbb tanulmány tárgyává tehessem. Mindazáltal felszólalásom folyamán igyekezni fogok előrejelzett álláspontomból kiindulva ezen munkálatra is legalább pár rövid észrevételt tenni. Örökösödési jogunk codificatióját illetőleg a törvényelőkészítő bizottság tárgyalási jegyzőkönyveiből mindenekelőtt azt látom, hogy a törvénykönyv ezen részének szerkesztője az örökösödési jog rendszerének beosztásánál a következő sorrendet kívánja követni: az általános határozmányok után első helyen jön a törvényi öröklés, második helyen a végrendeleti, harmadik helyen a szerződési öröklés s negyedik helyen a köteles rész. En ezen beosztást épen úgy nem tudom helyeselni, mint nem helyeselhettem annak idején a Teleszky tervezetében szándékolt beosztást, mely első sorban szintén a törvényes öröklést, aztán a köteles részt s végre az örökhagyó rendelkezésén alapuló öröklést szabályozta s mely ellen 1883-ban — ha jól emlékszem — Haller felszólalt s én is állást foglaltam. Annak idején Teleszky tervezetét az e tekintetbeni támadás ellen —- bár a tervezet vezérelvétől külömböző kiindulási pontból — Zsögöd vette védelmébe. * Engem azonban Zsögöd érvelése eröteljessége daczára nézetemben meg nem ingatott. Azon álláspont mellett, hogy a magyar örökösödési törvényben első sorban a törvényes öröklés szabályozása álljon, Zsögöd érvelése abban összpontosul, hogy «jogérzetünkben az öröklés főalapja a törvényes örökjog körül van», a melyet a törvény akar, ellenben a törvény a végakaratot mint az általános szabályként felállított törvényes örökösödés alól való kivételt * Lásd a Magyar Igazságügy lS83-ik évi V. füzetét. 10
