Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)

Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]

25 lási idő alatt csak a legritkább esetben támadtatnak meg, mert senkinek sincs érdekében egy különben is értéktelen talál­mány szabadalmazásának meggátlása; az értékes találmányok szabadalmazása ellen már sokkal több felszólalás adatik ugyan be, de itt is igen gyakran szó fér ahhoz, hogy az ily felszóla­lás tulajdonkép komolyan, a közérdek szempontiából tétetik-e és nem-e inkább pressio gyakorlása végett a czélból, hogy a fel­szólaló a felszólalás visszavonása fejében maga részére némi anyagi előnyt biztosítson. Igaz, hogy a szabadalmi felügyelőség sem szólalna fel min­den oly bejelentés ellen, a melynek szabadalmazása megtaga­dandó lenne, de ebből még nem következtethető az, hogy az hivatalból teendő felszólalás esetleg a szekatúra jellegével bír­hatna, mert hisz a felszólalás épen a feltaláló érdekét mozdítja elő, mivel az vagy alapos és akkor a bejelentő nem nyervén szabadalmat, nem lesz kitéve annak, hogy a találmányi tárgy előállítására szükséges és sok esetben nagy költségeket igénylő berendezéseket létesítsen s azután szabadalmának esetleges meg­semmisítése esetén költségei kárba veszszenek, vagy alaptalan, a mely esetben az nem csak elutasíttatik, de a feltaláló némi biztosítékot nyer az iránt, hogy a felszólalásban említett okból az többé megsemmisíthető nem lesz. A felszólalások esetén a szabadalom értékében is csak emel­kedik, a mi azért is fontos, mert nálunk, a hol elővizsgálat nincs, a szabadalom úgy is kevesebb értékkel bír mint ott, hol — pl. Németországban — az elővizsgálati rendszer van elfogadva. Németországban egy megadott szabadalom már azért is nagyobb súlylyal bír, mert az a szabadalom megadása előtt már egy bi­zonyos — hozzá értő emberek által gyakorolt — kritikán ment keresztül és így, ha a szabadalmi hivatal a szabadalmat, meg­adta, már sokkal ritkább esetben lesz az megsemmisíthető, mint nálunk, a hol előleges vizsgálat egyáltalán nem gyakoroltatik. Nálunk a szabadalom tulajdonos, ha találmányi bejelentése el­len felszólalás nem adatott be, még ha legjobb Íriszemben járt is el nem tudhatja, hogy holnap miként fogják rábizonyítani, hogy találmánya hány és hány nyomtatvány által volt ismeretes; míg a szabadalmi felügyelőség még is némi garantiát nyújtana arra, hogy nem szabadalmazható találmányok szabadalmazása 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom