Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)

Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]

*24 hogy ott megadta a jogot, itt pedig az újdonságot külön, kife­jezetten lerontotta. Az utolsó megjegyzésem pedig arra a részére vonatkozik a felolvasásnak, a melyben a gyakorlatba vétel egyes elemei Írat­tak körül. A gyakorlatbavétel tekintetében nem értettem tisztán azt az eszmemenetet, a melynek alapján kimutatta, hogy a gya­korlatba vétel alatt nem a Benützung értendő, hanem az a tágabb keret, a mely némely részről felállíttatott. Az én nézetem sze­rint —- s ez a német irodalomban is megvan — gyakorlatbavé­tel alatt ugyanaz értendő, a mit a törvény ért akkor, a midőn meg­mondja azt, hogy mi ütközik a szabadalomba; t. i. mindaz, a mi beleütközik az egyúttal gyakorlatbavétel. A németek is álta- ban Benützung alatt a gyakorlatba vételt értették; már maga az is mutatja ennek a helyességét, hogy a törvény a gyakorlatba­vétel szót használja mindkét esetben s semmi okunk nincs azt mondani, hogy ezen szakasz külön, más értelemben használja. Ezért helytelen egyes német írók azon nézete, mint pl. Kohleré, hogy csak a productiv gyakorlatbavétel volna az, a mely ilyen értelembe veendő, s viszont elesnek azok a következtetések, a melyeket a felolvasó úr ehhez fűzött. Wetzel Gyula: Tisztelt teljes ülés! Engedje mega t. teljesülés, hogy nehány szóval én is hozzá szólhassak ezen igen fontos kérdéshez és pedig azon czélból, hogy az előadó úrnak a szabadalmi felügyelőség felállítására vonatkozó véleményét pártolva, ennek czélszerűségét én is hangoztassam. Hogy a szabadalmi felügyelőség felállítása szükséges-e vagy sem, e tekintetben a törvénykészítő bizottság pro és contra véleményét annak idejében bőven kifejtette s az eredmény az lett, hogy annak felállítását mellőzték, de nem azért, mert azt feleslegesnek tar­tották, hanem inkább azért, mert egy ily intézmény életbelépte­tése csakis kiváló szakférfiak alkalmazása esetén lett volna a czélnak megfelelő, ez pedig a jelenlegi viszonyok között úgy pénzügyi, mint egyéb nehézségek miatt nem volt kivihető. A szabadalmi hivatal azonban már ma is érzi ezen intéz­ménynek a hiányát, mert hiszen most mi történik ? A talál­mányi bejelentések, ha maga a találmány értéktelen, a felszóla­72

Next

/
Oldalképek
Tartalom