Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]
22 elkészített első javaslatban a szabadalmi felügyelői intézmény volt contemplálva s Ausztriában is a Patentinspectorokat akarták behozni, a kik az állam érdekeit, a szabadalmi ügy körül megóvni lettek volna hivatva úgy az újdonság kérdése körül, mint a gyakorlatba vétel kötelezettségének teljesítése tekintetében. Minthogy azonban ezen intézmény egyáltalában ellentétben áll úgy a mi törvényünk azon alapelvével, a mely az érdekeltekre bízza az ellenőrzést, mint azon rendszer alapelvével, a mely az állam által némi felelősséget vállalt át az elővizsgálat eszközlése által a bejelentett találmányok újdonságáért, mindenütt elejtették ezen intézményt. Azon czél, a mely az értekező úr előtt lebeg, azonban nem is fog elérethetni a szabadalmi ügyészség által, mert ez egy hatóság lenne, a melynek okvetet- lenül a technikai tudás oly legmagasabb niveauján kellene ál- lani, mint egy elővizsgáló hatóság, de mely elővizsgálatot ex asse nem gyakorol. Tehát az évenként több ezer számban érkező találmányi bejelentések legkevesebbjében fog ezen ellenőrzés tényleg beválni. Miután továbbá az emberi tudásnak véglegessége folytán megesik, hogy még a szigorú elővizsgálatnál, a mint az amerikai és német elővizsgálatnál látjuk, a hol az elővizsgálás 120—160 ember egész élethivatását képezi, a kitűzött czél teljesen el nem éretik, a szabadalmi ügyészség intézménye ennél fogva a bejelentők és feltalálók vexatióját képezné a nélkül, hogy ezen vexatió mindig egyenletes lenne. Ezen eszmének érintését helytelenítenem kell és azt már magában is veszélyesnek tartom, a mi azonban a különben rendkívül tanulságos felolvasásnak értékéből nem von le semmit. Még egyszer fogadja köszönetemet az előadó úr kimerítő és érdekes előadásáért. Dr. Lévy Béla: Tisztelt teljes ülés! Teljesen csatlakozom Deutsch Izidor tagtárs úr azon kijelentéséhez, hogy köszönettel tartozunk az előadó úrnak előadásáért, mégis nem mulaszthatom el, hogy nehány megjegyzést tegyek előadásának különösen azon részeire, a melyekben a létező jog, különösen törvényünk egyes intézkedéseivel foglalkozott. Első ebbeli kijelentése az volt, hogy azon esetben, ha nem 70