Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)

Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]

15 nak, de azért nem nyilvános, másrészt nem nyilvánvaló a hasz­nálat, ha valaki egy a találmány tárgyát képező kerékpáron já­ratlan útakon végigmegy, de igenis a használat ebben az esetben nyilvános. Az «offenkundig!) és «öffentlich» szó ezen összezavarása folytán a német joggyakorlat ellentétes határozataiban nyilvá­nul; majd azt mondja, hogy 5 closett berendezésnek, 3 reflec- tornak eladása elegendő az «offenkundige Benutzung» megálla­pítására, majd pedig kimondja, hogy néhány darab eladása még nem állapítja meg ennek tényálladékát. Mint kifejtettem, az iparszerű üzembe vétel megállapítja a nyilvános gyakorlatba- vétel tényálladékát, mert ha az újdonság nem is szűnik meg ad­dig, míg a találmány berendezése és kipróbálása végett csak a titoktartásra kötelezett alkalmazottak vagy egyének előtt isme­retes, megszűnik azonban akkor, mikor a találmány üzletileg kiaknáztatik, mert ebben az időpontban nem a kísérlet tárgya többé, hanem a nyilvános forgalomé. Sem a nyilvánosság, sem a használat azonban még nem elegendő, szükséges még, hogy a nyilvános gyakorlatbavétel olyan legyen, hogy annak alapján a szakértők a találmányt utánakészíthessék. Bobolszky azt mondja: «A mi a nyomtatványban a rajzok­nak és leírásoknak tüzetessége és teljessége, az a tüzetessége, áttekinthetősége a mechanismusnak, constructiónak és a fel­használt anyagoknak a használatbavételnél. Egy gépnek hasz­nálatbavétele nyilvánvaló, ha működésben senki annak meg­tekintésétől el nem tiltátik, de nincsen újdonság lerontó hatása, ha pl. a rotatio oly erős, hogy szabad szemmel annak különös sajátságait megismerni és megtartani nem lehet. Elég azonban, ha a nyilvános gyakorlatbavétel úgy törté­nik, hogy annak lehetősége, hogy azt a szakértő utánkészít- hesse, ne legyen kizárva. — Ezen kérdés azonban mindig ösz- szefüggésben áll a nyilvános gyakorlatbavétel kérdésével és a bíróság esetről-esetre határozza meg, hogy vájjon a gya­korlatbavétel nyilvánossága összefüggésben van-e a szakértő megismerhetési ténykedésével. Szabadalmi törvényünk újdonság lerontó hatásúnak mondja a találmánynak kiállítását, és ezzel tételes intézkedésbe foglalja 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom